A szeretet parancsa„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (János 15:12)

Ha a szeretet egy érzés lenne, ami más cselekedeteitől és reakcióitól függ, vagy érzelem, ami felett nincs irányításunk, Jézus nem mondta volna: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” Ez azt jelenti, hogy a szeretet egy döntés. Tudatos választás. Jézus azt is mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket!” (Lukács 6:27–28).

Kész vagy megfizetni az árát?„Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél, úgy öklözök, mint aki nem a levegőbe vág” (1Korinthus 9:26)

A hosszútávfutók nemcsak a sebességre összpontosítanak, hanem az állóképességre is. A versenyen olyan tempót vesznek fel, hogy a célhoz közeledve legyen erőtartalékuk mindent beleadni. Pál azt mondta: „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél (…) megsanyargatom és engedelmessé teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre” (1Korinthus 9:26–27).

Hogyan győzheted le a félelmet? (7)„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Timóteus 1:7)

Az amerikai függetlenségi háború idején Spanyolország megszerezte a Bahama-szigetek feletti uralmat. 1783 áprilisában Andrew Deveaux, a dél-karolinai alezredes maroknyi nemzetőrrel és a Harbour-szigeti telepesek közül toborzott önkéntesekkel indult Nassau visszafoglalására, melyre egy furfangos haditervet eszelt ki. Deveaux-nak csak kétszáz embere volt, jóval kisebb erő, mint a spanyoloké, de rövid harc után sikerült elfoglalniuk a sziget magaslatát.

Hogyan győzheted le a félelmet? (5)„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsoltárok 27:1)

Egy régi mondás szerint a félelem nagyobbnak láttatja a farkast, mint amilyen valójában. A félelem felnagyítja a problémát, emiatt értékes energiákat pazarolunk el olyasmire, amire nem kellene. Például néha olyan dolgokat is elkerülünk, amelyek egyáltalán nem ártanának nekünk. Mint az a férfi, aki horzsolásokkal és sérülésekkel tele ért vissza az erdei szállásra egy túráról.

Hogyan győzheted le a félelmet? (4)„És mihelyt a Jordán vizét érinti a papok lába (…) a Jordán vize kettéválik, a felülről lefelé folyó víz pedig megáll, akár egy gát.” (Józsué 3:13)

Ahhoz, hogy az ígéret földjére beléphessenek, az izraelitáknak át kellett kelniük a Jordán folyón, méghozzá áradás idején. Féltek? Naná! Te talán nem félnél? Ám rendeltetésük betöltésének egyetlen módja az volt, hogy pontosan azt tették, amitől féltek! Ha hagyod, hogy a félelem eluralkodjon rajtad, akkor még inkább félni fogsz, és belekerülsz egy bénító, ördögi körbe, mely így működik:

A félelem cselekvésképtelenséget szül.

Hogyan győzheted le a félelmet? (3)„Rettegés és reszketés fogott el engem, és rettegés töltötte el minden porcikám.” (Jób 4:14)

A félelem megsemmisítő lehet. Miért? Mert még több félelmet szül! Ráadásul a félelem egyik legalattomosabb tulajdonsága a túlzás képessége. C. Everett Koop, az Egyesült Államok volt tiszti főorvosa jegyezte meg: „Az emberek egyszerűen nem megfelelően érzékelik, hogy mi veszélyes.”

Félsz a repüléstől? Statisztikailag nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy félrenyelt falattól fulladsz meg, mint annak, hogy légi balesetben halsz meg.

Hogyan győzheted le a félelmet? (2)„Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, és ezért elrejtőztem.” (1Mózes 3:10)

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sikeres emberek sosem félnek. Mi sem állhat távolabb az igazságtól! Az emberiség minden generációja átélte a félelmet. Az első ember, akit Isten teremtett, Ádám volt, és Ádám első lejegyzett szavai a következők voltak: „Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert meztelen vagyok, és ezért elrejtőztem.” A félelem az emberi természet része, a génjeinkben van.

Hogyan győzheted le a félelmet? (1)„Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?” (Zsoltárok 118:6)

A nagy gazdasági világválság idején az amerikai lakosság 25 százaléka lett munkanélküli. A megtakarítási számlák elvesztek a bankcsődök miatt, a gazdák elveszítették földjüket a lefoglalások miatt, és az embereknek az is gondot okozott, hogy előteremtsék a betevő falatot családjuk számára. Ebben a sötét időszakban Franklin Delano Roosevelt a következő szavakkal szólította meg a nemzetet: „Hadd fejezzem ki szilárd meggyőződésemet, hogy az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem – a névtelen, megmagyarázhatatlan, indokolatlan rettegés, amely megbénítja abbéli erőfeszítéseinket, hogy visszavonulás helyett előrenyomuljunk.”

A legtöbb ember nem tudta, hogy az elnök maga is átélt sötét órákat, melyek során megbénította a félelem.

Finom falatok„A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.” (Példabeszédek 18:8)

A pletyka úgy hat ránk, mint a finom falatok, melyeknek nehéz ellenállni. Mi a megoldás? Fogd vissza magad, mielőtt belemennél! Kérdezd meg magadtól, miért döntöttél úgy, hogy rossz hírek hordozója leszel? Csak így tudsz haverságba kerülni másokkal? Élvezed, hogy a figyelem középpontjában állsz? Felsőbbrendűnek érzed magad, ha valakiről valamilyen negatív dolgot tudsz, amit a hallgató nem ismer?