„Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki, hűen hirdeti a törvényt. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek." (Ézsaiás 42,1-4)

„Akkor az Úristen ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél?" (1Móz 3,13a)

„A kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál, melyet az ÚR Isten teremtett, és ezt kérdezte az asszonytól: Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? Az asszony így válaszolt a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. De annak a fának a gyümölcséből, amely a kert közepén van, azt mondta Isten: abból ne egyetek, azt meg se érintsétek, hogy meg ne haljatok. A kígyó pedig azt mondta az asszonynak: Bizony nem haltok meg.

„Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin. Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem." (Zsolt 22,10-11)

„…menj át ezen a Jordánon…! (Józsué könyve 1:2)/Károli fordítás/

Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban. (Zsoltárok 91:14-16)

Majd ezt mondta József a testvéreinek: Én vagyok József! Él-e még az én apám? De a testvérek nem tudtak válaszolni, mert megrémültek tőle. József ezt mondta testvéreinek: Jöjjetek közelebb hozzám! Ők közelebb mentek. Ekkor így szólt: Én vagyok József, a testvéretek, akit eladtatok Egyiptomba! De most ne bánkódjatok, és ne keseregjetek amiatt, hogy engem ide eladtatok, mert azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok. (1Móz 45,3-5)

Áldjad lelkem az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! (Zsolt 103,2)

Fiam, ha megfogadod mondásaimat, és parancsaimat magadba zárod, ²ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre, ³bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, ⁴ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, ⁵akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret. ⁶Csak az ÚR ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. ⁷A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élőknek. ⁸Vigyáz a törvény ösvényeire, és híveinek útját megőrzi. ⁹Majd megérted, mi az igazság és a törvény, a becsületesség és az igazán jó út. ¹⁰Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked. ¹¹Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged. ¹²Megment a helytelen úttól és az álnokul beszélő embertől; ¹³azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak. (Példabeszédek 2,1-13)

„Felelt Jób és ezt mondta az Úrnak: Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. Ki merné elhomályosítani az örök rendet tudatlanul? Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám. Hallgass meg, hadd beszéljek! Én kérdezlek, te pedig oktass engem! Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak." (Jób 42,1-5)

 „Mózes azt mondta: Ha nem jön velünk a Te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket." (2Mózes 33:15)

 „Mózes azt mondta: Ha nem jön velünk a Te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket." (2Mózes 33:15)

Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és felállt, hogy felolvasson. Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvtekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva: „Az Úrnak Lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.

„Így szólt az Úr igéje Jónáshoz, Amitaj fiához: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre! El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr elől. Elment Jáfóba, talált ott egy hajót, amely Tarsisba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsisba menjen az Úr elől." (Jónás 1:1-3)

2017. április 23-án megkeresett egy középkorú bajszos úriember, hogy menjek el vele és néhány férfival egy négynapos csendeshétvégére szolgálni a váci börtönbe.

A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben. (Gal 6:9-10)

„Mert az Úr szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét, azoknak, akik tiszta szívvel az övéi. Ostobán viselkedtél ebben a dologban, és emiatt mostantól fogva háborúkban lesz részed! Ászá azonban bosszús lett a látnokra, és kalodába záratta, olyan dühös lett rá emiatt. Sőt akkoriban Ászá a nép közül is bántalmazott egyeseket." (2 Krón 16,9-10)

„Elfordultam tőled, de aztán megbántam, belátva bűnömet a mellemet vertem, szégyenkeztem,  pironkodtam,  mert  viselnem  kellett  ifjúságom   gyalázatát." (Jer 31,19)

„Hanem - mivel ő, a Szent hívott el titeket - magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, úgy, amint meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok." (1Pt 1:15-16)

„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent." (Mt 5:8)

 „Amikor Jézus feltekintett, látta, amint a gazdagok áldozati ajándékaikat a perselybe dobják. Észrevett egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott abba, és így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Azok ugyanis mind a feleslegükből dobtak az áldozati ajándékokhoz, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát." (Lk  21,1-4)

 „Pál, Krisztus Jézus foglya és Timóteus, a testvér Filemonnak, szeretett testvérünknek és munkatársunknak, Appiának, a mi testvérünknek…"  (Filemon 1,1kk)

„Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?" (Márk 4,41)

József elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és eltávozott. Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek. (Máté 27:59-61)

Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban. (Lk 23,42-43)

„Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja." (Ézsaiás 31,5)

„Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva." (Máté 7,24-25)