Vidd a problémádat Jézushoz!„Ekkor egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt (…) odament, hátulról megérintette a ruhája szegélyét, és azonnal elállt a vérzése.” (Lukács 8:43–44)

A Bibliában ezt olvassuk: „Ekkor egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, és minden vagyonát az orvosokra költötte, de senki sem tudta meggyógyítani, odament, hátulról megérintette a ruhája szegélyét, és azonnal elállt a vérzése. Jézus ezt kérdezte: Ki érintett engem?

A hiánytól való félelem legyőzése„Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.” (Zsoltárok 23:1)

Miért hasonlít minket a Biblia a juhokhoz? Mert a világon a legnagyobb függésben élő teremtmények közé tartoznak; minden szükségük vonatkozásában a pásztorban kell bízniuk. Isten azt akarja, hogy te is így élj: tőle függj, támaszkodj és számíts rá! Ha folyton a hiánytól való félelemben élsz, akkor nem bízol eléggé Istenben.

Ez a mélyben rejlő félelem előhív más félelmeket is, például a megbetegedéstől, öregedéstől, munkaképtelenné válástól való félelmet; vagy félünk befektetni a pénzünket, vagy attól félünk, hogy szegények leszünk nyugdíjas korunkban.

Merj kérni!„Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok, de nem kapjátok meg, mert nem kéritek.” (Jakab 4:2)

Mennyire mersz kérni imádságaidban? Amikor Illés azt mondta Elizeusnak: „Kérj valamit, megteszem, mielőtt elragadtatom tőled. Elizeus így felelt: Jusson nekem kétszeres rész a benned munkálkodó lélekből!” (2Királyok 2:9). Sokunkat talán megdöbbent ez a válasz, gőgösnek tartjuk miatta Elizeust, azt gondoljuk: „Alázatosabbnak kellett volna lenned és hálásnak a kiváltságért, hogy egy olyan nagyszerű prófétát szolgálhatsz, mint Illés.

Ebben az évben tedd, amit Isten mond!„Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival.” (Ézsaiás 1:19)

A 11. században III. Henrik* német-római császár belefáradt az uralkodással járó kötelezettségekbe, a nemzetközi politika miatt ránehezedő nyomásba és a világias udvari életbe. Jelentkezett Richard priornál, a helyi kolostor vezetőjénél, hogy fogadják be szemlélődő szerzetesnek, hadd tölthesse hátralévő életét imádságban és elmélkedésben.

Ebben az évben „az Úr veled van”„Az Úr veled van, erős vitéz!” (Bírák 6:12)

Egyszer egy sastojást tettek egy tojásait költő házityúk alá. A sasfióka ki is kelt és együtt nőtt fel a kiscsirkékkel. Egész életében úgy viselkedett, mint a csirkék: kapirgált az udvaron magvakat és rovarokat keresve, kotkodált, és soha nem repült a talajtól 1-2 méternél magasabbra. Aztán egy napon egy fenséges madarat látott maga fölött körözni, és azt kérdezte: „Milyen gyönyörű teremtmény!

Ebben az évben őrizd meg az örömödet!„Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való örvendezés a ti menedéketek!” (Nehémiás 8:10)

A Halleluja kórust egy nagyszerű énekkar előadásában hallgatva felismerhetjük, hogy Händelt Isten ihlette. Három hét alatt megírta az egész Messiás oratóriumot. Azt mondta, hogy az egész zenét szó szerint „kapta” hangok és motívumok szélviharában. Lázasan jegyezte le a kottát, mintha egy láthatatlan zeneszerző adta volna a kezébe a tollat és a papírt.

 Zsoltárok 119:1 Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek.

Egy biológus kísérletet végzett, melyet „hernyó-körmenetnek” nevezett el.

A hernyókat egy szobanövény cserepének peremén sorakoztatta fel úgy, hogy a vezető hernyó farkához tette a következőt, míg a sor teljesen körbeért: az utolsó hernyó farka a vezető hernyó fejéhez került.

Pál tövise és a te töviseid (3)„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Korinthus 12:9)

Pál azt írja: „…tövis adatott a testembe (…) Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.” (2Korinthus 12:7–10)

Pál nem kapta meg a keresett választ, amíg abba nem hagyta a kérést, és el nem csendesedett.