Meghallani, amit Isten mond
„… keressetek, és találtok…” (Máté 7:7)

Az Istenre figyeléshez három dolog kell: 1) Rendszeresség és megszokott hely. Vannak, akik a reggelt részesítik előnyben. „… én hozzád fohászkodom, Uram, már reggel hozzád száll imádságom” (Zsoltárok 88:14). Mások az estére szavaznak. „Jusson eléd imádságom, mint illatáldozat, imára emelt kezem, mint esti áldozat!” (Zsoltárok 141:2). Megint mások naponta többször is szívesen találkoznának Istennel. „… reggel, délben, este gondban vagyok és sóhajtozom, ő meghallja hangomat” (Zsoltárok 55:18). A lényeg, hogy legyen olyan hely és időpont, ami megfelelő számodra. „Mennyi időt kell rászánnom?” Amennyi szükséges. Az Istennel töltött időnek addig kell tartania, amíg elmondod, amit szeretnél, és amíg Isten is elmondja, amit tudtodra akar adni. 2) Nyitott Biblia. Imádkozz, mielőtt a Bibliát olvasod! Ne azért fordulj a Szentíráshoz, hogy jó ötleted támadjon belőle, hanem azért, hogy Isten ötleteit megtaláld benne! „Ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret” (Példabeszédek 2:4-5). Isten úgy szokta küldeni üzeneteit, mint a mannát, mindig csak az aznapra való adagot. „Ez a parancs, az a parancs, ez a szabály, az a szabály, itt egy kicsi, ott egy kicsi!” (Ézsaiás 28:10). A mélységre, ne a hosszúságra törekedj! Addig olvasd, amíg egy vers „eltalál”, akkor állj meg, és elmélkedj rajta! A megértés apró adagokban jön egy egész élet alatt. 3) Figyelmes szív. Jakab azt írja: „aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jakab 1:25). Abból tudjuk, hogy valóban figyelmesen hallgattunk Istenre, ha mások látják, ahogy megvalósul életünkben az, amit a Bibliából olvastunk.