Pál azt mondta: „az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban”, ez nem arról szól, amikor az élet tökéletes, és mindenki a kedvedben jár. Isten szándéka az, hogy olyan szeretet növekedjen benned, amit nem az érzelmek irányítanak, hanem az az áldozatkész szeretet, mely azt mondja: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem” (Galata 2:20). Megtörténhet, hogy valaki szerelmes a tökéletes házasság elképzelésébe, de nem szereti a házastársát. Vagy arról álmodik, hogy mivé válhatna gyermeke, ha követné az ő tanácsait. De amikor egy lázadó tizenévest kell szeretni, aki úgy viselkedik, mintha nem is ehhez a családhoz tartozna, akkor ez olyan növekedési folyamat, mely komolyan próbára teszi a szeretetet. Jézus azt mondta: „Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (János 13:34), és ő soha nem kér tőlünk olyat, amihez ne adná meg a képességet is. Készen állsz hát egy kis növekedésre? Kristin Armstrong írónő mondja: „Amikor fájdalom ér, általában visszahúzódunk. De a legrosszabb, amit egy szülő tehet, hogy a gyermeke viselkedésére válaszul visszafogja szeretete megnyilvánulását. A gyermek szíve akkor növekszik, ha feltétel nélküli szeretettel táplálják. A szeretet nem függ a viselkedéstől, a hangulattól vagy a körülményektől. A szerethetőség nem a kedvelhetőségen múlik. Képzeld el, ha Jézus csak akkor szeretne minket, amikor tökéletesen viselkedünk. Így sohasem tapasztalnánk meg szeretetét, és következésképpen még jobban elsorvadnánk. Mivel Jézus a példaképünk, nekünk is krisztusi kegyelemmel kell szeretnünk egymást. Ő az ő szeretetének mértéke szerint szeret minket, nem pedig a mi érdemünk mértéke szerint. Nekünk is így kell szeretnünk másokat… nem a mi szabványunk, hanem az ő mértéke szerint.”