Újra feltesszük a kérdést: „Mi történt Démásszal?”

1) Talán zavarta, hogy Pál tekintélye egyre csökken? Amikor Pál megérkezett egy városba, a gyülekezetek robbanásszerűen növekedni kezdtek – ugyanakkor a zavargások is. Az egyik városban az új megtérők összehordták a pornografikus képeket és a boszorkánysághoz tartozó kellékeket a főtérre, és elégették őket. Ez nem szerzett jó pontokat Pálnak a helyi kézművesek és könyvkiadók körében. Társadalmi helyzete ettől kezdve olyan volt, mint egy leprásnak az egészségesek között. Ki mondta, hogy a keresztyén élet könnyű lesz? Nem Jézus! „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket. Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ.” (János 15:18–19). A támadás a figyelem jele, ugyanakkor azt is jelenti, hogy még nem győztek le. Sőt, az ellened irányuló támadás erőssége jelzi az Istennél rád váró áldások mértékét.

2) Talán rosszul esett neki, hogy egyes keresztyének egyre inkább elutasították Pált? Egyszer egy ember megkérdezte a barátját: „Hogy bánik veled a világ?” Az ember így felelt: „A világ egész tűrhetően bánik velem, az életemet a szentek nehezítik meg!” Néha a gyülekezetek támogatták Pált anyagilag, máskor sátorkészítésből kellett fenntartania magát. Hogyan reagált erre? „Én pedig nagyon szívesen hozok áldozatot, sőt magamat is feláldozom a ti lelketekért; bár minél jobban szeretlek titeket, ti annál kevésbé szerettek engem” (2Korinthus 12:15 NKJV). Pál életének égő vágya az volt, hogy Krisztusnak kedves legyen (ld. 2Korinthus 5:9). Ez a te vágyad is?