KRISZTUS MEGKÍSÉRTETETT, ÚGY MINT MI
"Mert nem olyan Főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt."
(Zsid. 4,15.)

Megváltónk eljövetele a világba nagy esemény volt nemcsak e világ számára, hanem az egész világegyetem részére. Jézus eljött, hogy magára vegye emberi természetünket, hogy meg legyen kísértve mindenben, mint mi, és mégis a tökéletes tisztaság és folt nélküli jellem példáját tárja elénk. Mivel megkísértetett hozzánk hasonlóan mindenekben, képes együttérezni velünk. Képes megkönyörülni és segíteni a gyermekeken és ifjakon, mert Ő is volt gyermek, azért ismer minden próbát és kísértést, amely körülveszi a gyermekeket...
Szemei azon szeretet kifejezésével ragyogtak, amely rábírta Őt a mennyei királyi udvarok elhagyására, és lejött erre a földre, hogy meghaljon a bűnös emberiség helyett... Nemcsak azokon könyörült, akik engedelmesek és szeretereméltók voltak, hanem azokat is szerette, akik makacsok és romlottak voltak. Jézus nem változott meg, Ő „tegnap és ma és örökké ugyanaz” (Zsid. 13,8). Még mindig könyörül és szereti a tévelygőket, hogy magához vonzza és isteni segítségében részesítse őket. Tudja, hogy démoni hatalom küzd minden emberben az uralom elnyeréséért, azonban Jézus azért jött, hogy megtörje Sátán hatalmát és szabadon bocsássa a foglyokat.
Krisztusban az Atya jelleme nyilatkozott meg. Mikor a gyermekek rátekintettek, szemeiből tisztaságot és jóságot láttak feléjük ragyogni. Takintetében egyesült a szelidség, alázatosság, szeretet és öntudatos hatalom. Habár minden szava, minden mozdulata és arckifejezése isteni felsőbbségét tükrözte vissza, magatartását és eljárását mégis alázatosság jellemezte. Egy célért jött: az elveszettek megmentéséért.

Válasz