ŐRÍZZÜK A LELKÜNKHÖZ VEZETŐ UTAT -- ŐRÍZEM SZÍVEMNEK AJTAJÁT

"Minden féltett dolognál jobban őrízd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet."

(Péld. 4,23.)

A bölcs ember tanácsa ez: „Minden féltett dolognál jobban őrízd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet”. Amiképpen gondolkodik az ember az ő szívében, olyan ő. Szívünknek meg kell újulnia az isteni kegyelem által, különben hiába törekszünk az élet tisztaságára. Aki Krisztus kegyelme nélkül akar felépiteni egy nemes, erényes jellemet, futóhomokra építi házát, amely a kísértések heves viharában biztosan összedől. Dávid imája legyen mindnyájunk kérése; „Tiszta szívet teremts bennem óh Isten és az erős (igaz) lelket újitsd meg bennem” (Zsolt. 51,12.). Miután elnyertük a mennyei ajándékot, előre kell haladnunk a tökéletesség felé, mint akiket „Istennek hatalma őriz hit által”. (I. Pét. 1,5.) 
Valamit azonban nekünk is kell tennünk, hogy ellenálljunk a kísértéseknek. Akik nem akarnak Sátán csalásainak áldozataivá válni, azoknak jól kell őrízniük a lelkükhöz vezető utat. Nem szabad olvasniuk, hallgatniuk, vagy nézniük olyant, ami tisztátalan gondolatokat ébreszt bennük. Ne engedjék meg, hogy gondolataik elkalandozzanak mindenféle tárgyra, amelyet a lelkek ellensége sugall... Ez azonban komoly imát és éberséget kiván. Szükségünk van a Szentlélek maradandó befolyásának segitségére, amely felfelé vonza lelkünket és hozzászoktat bennünket ahhoz, hogy tiszta és szent dolgoknál időzzünk. Szorgalmasan kell tanulmányoznunk Istennek Igéjét. „Mimódon őrízheti meg az ifjú tisztán az ő útát, ha nem a Te beszédednek megtartása álta” (Zsolt. 119,9.). A zsoltáriró így szól: „Szívembe rejtettem a Te beszédedet, hogy ne vétkezzem Ellened.” (Zsolt. 119,11.).

Hűségesen kell őrízned szemeidet, füleidet és egyéb érzékszerveidet, ha uralni akarod gondolataidat, és meg akarod akadályozni, hogy a hiábavaló és romlott gondolatok beszennyezzék lelkedet. Ezt a kivánatos munkát egyedül a kegyelem ereje tudja elvégezni. /MYP - 76./