AMÍG VÁRAKOZUNK 

"Legyen a ti derekatok felövezve, és szövétneketek meggyújtva; ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják."

(Lk 12:35-36)

Most kell felkészülnünk Urunk eljövetelére. Egy pillanat alatt nem tudunk felkészülni. Az ünnepélyes eseményt megelőzően éberen kell őrködnünk és várakoznunk, s ezt komoly munkának kell kísérnie. Isten gyermekei így dicsőíthetik meg Őt. Az élet forgatagában ajkukról a hit és reménység bátorító szavai hangzanak fel. Mindenüket, beleértve önmagukat is, a Mester szolgálatába állították...
Krisztus beszámol országa elérkezésének napjáról. Nem azt mondja, hogy az egész világ meg fog térni, hanem hogy „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Mt 24:14). Az evangélium hirdetése által hatalmunkban áll siettetni Isten napjának eljövetelét. Ha Krisztus egyháza elvégezte volna az Úr által a számára kijelölt munkát, akkor már az egész világra eljutott volna a figyelmeztetés, az Úr Jézus pedig megjelent volna a Földön nagy hatalommal és dicsőséggel.
A Krisztus második eljöveteléről szóló üzenetet élő hatalomnak kell kísérnie. Nem pihenhetünk meg addig, amíg nem látjuk, hogy emberek sokasága tér meg az Úr eljöveteléről szóló üzenet áldott reménységéhez. Az apostolok idejében az általuk hirdetett üzenet komoly eredményt hozott, és sok embert fordított a bálványoktól az élő Isten szolgálata felé. A ma végzendő munka éppoly valóságos, a ma hirdetett igazság is ugyanolyan jelentős. Az egyetlen különbség, hogy amennyivel közelebb van az Úr eljövetele, annyival több buzgósággal kell hirdetnünk az üzenetet. A mi időnkre szóló üzenet világos, egyszerű, és igen-igen fontos. Cselekedjünk úgy, mint akik hisznek benne. Várni, őrködni, dolgozni, imádkozni és figyelmeztetni a világot, ez a munkánk. /RH 1913 nov. 13/
Mély benyomást tettek rám azok az események, amelyek nemrégiben elvonultak előttem éjjeli látomásban. Egy nagy mozgalmat láttam - a megújulás munkáját - előrehaladni sok helyen. Népünk engedett Isten felszóIításának, és sorokba rendeződött. Testvéreim! Az Úr beszél hozzánk, figyeljünk hát a hangjára! Tegyünk olajat a lámpásainkba, és viselkedjünk úgy, mint akik Uruk eljövetelét várják. /TM 515/