Ne légy közömbös! (1)
„Amikor látta a sokaságot, megszánta őket…” (Máté 9:36)

Két dologban nyilvánult meg az, ahogy Krisztus törődött a szenvedő világgal: elítélte azokat, akik kihasználtak másokat, és együtt érzett azokkal, akik segítségre szorultak. Egyszer korbácsot ragadott, és kiűzte a pénzváltókat a templomból, máskor meggyógyította a betegeket és enni adott az éhezőknek. A tanulság, hogy nem ülhetünk elégedetten ölbe tett kézzel azt mondva: „Tudom, hogy gondok vannak a világban. Szomorú.
De amíg engem nem érint személyesen, inkább nem foglalkozom vele. Az üzleti életben és a politikában mindennapos a csalás. Ez már csak így van.” Az irgalmas samaritánus példázatában szereplő paphoz és lévitához hasonlóan te is átmész az út másik oldalára, hogy kikerüld a helyzetet (ld. Lukács 10:30–36). Szomorú tény, hogy még olyan gyülekezetek is, amelyek hűségesen hirdetik az Igét és lelkeket nyernek meg (ez a két legfontosabb szolgálat), kudarcot vallanak ebben a kérdésben. Miért? Mert attól félnek, hogy azokkal azonosítják majd őket, akik a „szociális evangéliumot” hirdetik.
Pedig éppen az ellenkezője kellene, hogy aggasszon! „Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete? Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.” (1János 3:17–18). Mi késztet cselekvésre? Az üzleti siker utáni vágy? Vagy az, hogy nagyszerű családot szeretnél? Esetleg a szolgálatban akarsz kiemelkedőt nyújtani? Ezek szép célok, de, ha tudni szeretnéd, mi indította meg Krisztust, olvasd el ezt: „Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak…” (Máté 9:36). Te se légy közömbös!