"Jöjjön el a te országod."

(Mt 6:10)

Krisztus tanítványai a dicsőség országának közeli eljövetelét várták, Ő azonban, amikor ezt az imát adta nekik, arra tanította őket, hogy Isten országát, az új Földet nem akkor alapítja meg, hanem imádkozniuk kell eljöveteléért. A kérés azonban megnyugtatás is volt számukra. Bár a tanítványok nem akkor láthatták meg a dicsőség országának eljövetelét, ez az ima mégis azt bizonyítja, hogy Isten országa a megfelelő időben bizonyosan elérkezik. Isten kegyelmének országa most épül, amint naponként a bűnnel és lázadással teli szívek meghajolnak a szeretet uralkodásának. Ám a dicsőség országának teljes megalapítása csak Krisztus második eljövetelével következik be. 
Isten népe csak Krisztus személyes adventjekor kaphatja meg a mennyek országát. A Megváltó így szólt: ,,Amikor pedig eljő az embernek Fia az Ő dicsőségében, és Ővele mind a szent angyalok, akkor beül majd az Ő dicsőségének királyi székébe. És elébe gyüjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől... Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta...” (Mt 25:31-34) Amikor az ember Fia eljön, a halottak romolhatatlan testben feltámadnak, az élők pedig elváltoznak. Így készülnek fel az ország átvételére... Az ember jelenlegi állapotában halandó, romlandó, Isten országa pedig romolhatatlan lesz, és megmarad örökké. Ezért az ember úgy, ahogy van, nem léphet be Isten országába. De amikor Jézus eljön, halhatatlanságot adományoz népének, és hívja, hogy vegye birtokba azt az országot, amelynek eddig csak örököse volt. 
Ha a Krisztuséi vagytok, úgy „minden a tiétek” (1Kor 3:23, 21). Igaz, hogy most még kiskorú gyermekekként élünk, akik még nem rendelkezhetnek örökségük felett. Isten nem bízza ránk ezt az értékes tulajdonjogot, nehogy Sátán megbűvöljön minket, ahogy Édenben is megcsalta az első emberpárt. Krisztus megőrzi örökségünket, hogy a pusztító ne férhessen hozzá. /MB 110-111/