Olyan jó, hogy van kitől segítséget kérnünk. Milyen jó, hogy érezhetünk egy biztonságot, erőt, menedéket Isten közelségében.
Biztos voltunk már úgy, hogy elfogyott az erőnk, lemerültnek, fáradtnak éreztük magunkat, és erőt vett rajtunk a félelem. De van megoldás! Belefáradunk, meglankadunk, majd történik valami (egy jó hír, vagy éppen a gyógyszer az, amitől lábra tudunk állni), és egy ideig minden rendben van az életünkben. Majd ez a folyamat újból kezdődik elölről. Isten nem akarta, hogy ilyen életünk legyen. Ő jelen akar lenni az életünkben, hogy a nehézségek idején megfogja a kezünket, és biztasson, bátorítson, támogasson bennünket. Jézus Krisztust küldte, hogy Ő legyen az, aki átélt hasonló nehézségeket az életben: elfogyott az ereje, szomorú volt, cserbenhagyták, viszont két dolgot sose feledett el: az első, hogy Neki van egy Mennyei Atyja, akire mindig számíthat, másodszor, hogy meg kell fizessen a bűneinkért (értünk, érted, értem).
Ez elég indok arra, hogy merjük Rá bízni az életünket, betegséget, nehézséget, lelki problémákat, mert biztos kezekben vagyunk. Ő akkor is erőt tud adni számunkra, amikor emberileg azt mondjuk, hogy fel kell adnunk. Akkor is meg tud gyógyítani, amikor az orvosok lemondanak rólunk. Sőt, ha kell, akkor is segít cipelni a terheinket, amikor mi már nem lennénk képesek rá, ezért egyedül hordozza csendesen mellettünk.
Ezentúl, ha segítségre van szükséged, merj Hozzá fordulni, mert bátran mondhatom, hogy nem késlekedik. Lehet, mi nem fogunk mindent megérteni, hogy mi miért történik, de tudnunk kell, hogy Isten jót tartogat a számunkra, és nem fog adni annál nehezebb terhet, mint amit elbírunk.
Ezért a hatalmas ajándékokért legyen áldott az Ő Szent Neve.
Segít, ha szükség van Rá, és erőt ad, ha az emberi erőnk elfogy. Ámen.