Miért jó az, ha ismerjük a Bibliát?

Ha valamikor lehetősége volt az embereknek könyvet olvasni, akkor az most elmondható. A történelem folyamán sohasem írtak annyi könyvet, mint napjainkban. A könyvpiacon mindenféle témájú könyv megtalálható Az egyiknek sikere van, míg a másiknak kevésbé. Sokszor kísérhetjük figyelemmel, hogy a most még sikerlistán lévő könyv egy idő után hogyan tűnik el a feledés homályában. Azonban van egy olyan könyv, ami nem sorolható a többi átlag könyvek közé, de még a sikerlistán lévő könyvek közé sem, és ez a könyv a Biblia.

A Bibliának évezredes múltja van, hiszen több mint háromezer éve jelent meg írásban az első részlete. Régisége ellenére mégis a legnépszerűbb és legolvasottabb a könyvek között az egész világon. Népszerűsége miatt sokan éppen ezért a “Könyvek Könyvének” nevezik. Népszerűsége azonban nem az olvasók táborától függő jelenség, hanem a mondanivalójának állandó aktualitása gyűjti össze az olvasóinak táborát.

Amikor kezünkben tartjuk a Bibliát, akkor nemcsak egy szent könyvet nyithatunk meg, amely valamikor a zsidóknak, később pedig a keresztényeknek íródott. Erre a könyvre azért is oda kell figyelnünk, mert napjainkban már az európai kultúra egyik forrása és táplálója. Mivel azonban a Biblia ismerete feledésbe merült, ezért a ma emberének újra és újra fel kell fedezni azt.

Anélkül, hogy a Bibliát felnyitnánk, számtalan alkalommal és helyen találkozunk vele. Nyelvünkben és gondolkodásmódunkban – tudva vagy tudatlanul – a Biblia fogalmai élnek. Békés István “Napjaink Szállóigéi” című könyvében csokorba köt jó néhány bibliai eredetű szállóigét.

“A meztelen ember Ádám kosztümben jár. Ismerünk szemérmes Józsefet, csábító Potifárnékat, irgalmas samaritánusokat és álszent farizeusokat. A szenvedélyes vadászt Nimródnak nevezzük, a hitetlent Tamásnak. Egyesek bölcsek mint Salamon, szegények mint Lázár, szenvedők mint Jób. Mások úgy élnek, mint a paradicsomban, fajtalankodnak mint Sodoma és Gomora lakói... Van, aki Ponciustól-Pilátusig szaladgál, vagy egyiptomi sötétségben tapogatózik, végül pedig bábeli zűrzavar támad körülötte.”

Ezen kívül még irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotások sokaságában is bibliai gondolatok, történetek, képek és idézetek szólalnak meg, vagy öltenek alakot. Egy-egy festmény előtt állva, annak teljes mondanivalóját is csak akkor értheti meg valaki, ha ismeri azt a bibliai történetet is, ami ihlette a művészt.

A Bibliát tekinthetjük úgy is, mint az emberiség történelmének a leghitelesebb dokumentumát. Bár nagyon sokszor próbálták megkérdőjelezni a Biblia történelmi megbízhatóságát. Isten azonban mindig gondoskodott arról, hogy felszínre kerüljenek olyan régészeti leletek, amelyek minden vitát és kételyt kizáróan igazolták a Biblia hitelét és megbízhatóságát. Ugyanakkor a Biblia nemcsak hitelesen írja le a már letűnt történelmet, hanem esetenként előre mutatva kijelenti a jövő történelmét. Ezért azt is mondhatjuk, hogy a Biblia egy előre megírt történelem, amiből előre tudhatjuk meg, hogy miként fog egy-egy esemény kibontakozni.

A Biblia felfedezése vagy esetleg újra felfedezése azonban ennél sokkal többet ígér, és sokkal többet jelenthet. Nagyon fontos lehet ismernünk a Bibliának az irodalmi és történelem-tudományi jelentőségét, de nagy veszteség lenne, ha emellett nem fedeznénk fel a Biblia eredeti rendeltetését és célját. Egy példával 

 szeretném szemléltetni ennek jelentőségét.

Mindannyian tudjuk, hogy kenyeret és annak anyagát a tésztát, különböző módon lehet igénybe venni és felhasználni. Gergő juhász például kanálként használta Mátyás király asztalánál. Vannak, akik csupán falradírozásra használják a kenyér alapanyagát, a tésztát. Toldi Miklós édesanyja viszont csomagoló eszköznek használta, a fia számára küldendő aranyakat sütötte bele. Azonban súlyos hiba lenne, ha az ilyen sokféle “hasznosítási” lehetőség mellett elfeledkeznénk arról, hogy mi a kenyér igazi rendeltetése, és mit jelent az nekünk.

Soha sem feledkezhetünk el arról, hogy a kenyér a fizikai létünk legfontosabb táplálékát képezi, szinte az életünk hordozója. A Bibliát is felhasználhatják az emberek sokféleképpen. Egyeseknek lehet csupán egy különleges irodalmi alkotás. Másoknak egy történelmi dokumentáció. Lehetnek olyanok, akik csak a szép költői kifejezéseket csodálják meg benne. Vagy egyszerűen csak szórakoztatónak tartják a benne található elbeszéléseket. Eközben azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Biblia a lelki és szellemi létünk legfontosabb táplálója. (Mt. 4,4. Jn. 6,63/b.).

A Biblia lapjain Isten az emberi családnak szánt személyes üzenetét mondja el. Isten szeretet szándékát találhatja meg benne a Tőle elszakadt ember. Amikor az ember válságban van, akkor nem bölcseletekre van szüksége, hanem segítségre, és a Biblia éppen ezt a segítséget kínálja és biztosítja. Népszerűségének is az a titka, hogy aki komolyan veszi, annak megváltoztatja az életét, más minőségűvé teszi azt. Ezért a Biblia üzenetével és gondolataival szemben lehet érvelni, még tagadni is lehet, de a belőle áradó, életeket átalakító erő olyan tény, amivel szemben nem létezik semmilyen érv sem.

Istent arra késztette az irántunk érzett szeretete, hogy a Biblia által egy rendkívüli kinyilatkoztatást adjon önmagáról, és ezzel segítsen bennünket választ találni a kérdéseinkre. A Bibliában olyan állítások találhatók, amik egyrészt kifejtik az igazságot Istenről, másrészt pedig személyes lényként mutatják be Őt. E kinyilatkoztatás mindkét területére szükségünk van, hiszen meg kell ismernünk Istent, és ez Jézusban vált leginkább láthatóvá számunkra (Ján. 1,18. 14,9.), és meg kell ismerni az Isten igazságát is, amely szintén Jézusban jelent meg (Ján. 14,6. Róm. 3,21-22.). Ily módon a Szentírás segítségével Isten áthatol a mi szellemi és lelki korlátainkon, és rendkívüli módon mutatja be előttünk önmagát, nem hagyva kérdést afelől, hogy jelleme a szeretet, és hogy milyen komolyan akarja az üdvösségünket.