Ha egy bizonyos területen Isten szolgálatára lettél elhívva, akkor nem szokatlan, hogy egy ideig az ismeretlenség időszakát éled át, amikor láthatatlannak tűnsz. Ézsaiást Isten már anyja méhében elhívta (ld. Ézsaiás 49:1), de átélt olyan időszakot, amikor elrejtve volt „az árnyékban”, amíg Isten mindent előkészített a szolgálatához. Amikor egy látás sokára kezd valóra válni, és te már sokat áldoztál és dolgoztál érte minden elismerés vagy eredmény nélkül, akkor könnyen úgy érezheted, hogy csak az idődet pazaroltad. Ézsaiás is ember volt. Ő is elcsüggedt, és azt mondta: „Hasztalan fáradoztam, semmiért, hiába pazaroltam erőmet” (Ézsaiás 49:4). De az, hogy így érzed, még nem jelenti azt, hogy ez így is van. Isten „megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6), ez alól te sem vagy kivétel. Jézus harminc évet töltött el az árnyékban, mielőtt megkezdte nyilvános szolgálatát. Mózes, Dávid, Keresztelő János és Pál mind megélték az elrejtettség éveit, mielőtt előtérbe kerültek. Isten országában nincsenek egyik napról a másikra születő szenzációk, sem instant sikerek. Beth Jones, keresztyén szerző mondta: „Mindenki, aki szeretné, hogy Isten használja őt, meg fog tapasztalni a pusztában eltöltött, elrejtett éveket. Ez idő alatt az Úr csiszolgat, kihegyez, felkészít arra, hogy íjába illő nyílvesszők legyünk, melyeket aztán kilőhet gyümölcsöző szolgálatába. A láthatatlan évek a szolgálat, a tanulás évei, amikor hűségesen végezzük egy másik ember mellett a színfalak mögötti szolgálatot.” A Biblia azt mondja: „Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok” (Zsidók 6:10). Légy türelmes, amikor eljön az ideje, Isten meg fogja érlelni a benned elrejtett jó gyümölcsöt.