Jézus azt mondta: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe” (Lukács 6:38). Figyeld meg, nem azt mondta: „Csak azoknak adjatok, akik viszonozni tudják.” John Bunyan, A zarándok útja szerzője mondta: „Nem éltél addig, amíg nem tettél valamit valakiért, aki sohasem tudja azt viszonozni neked.” Jézus korában egy római katonának joga volt arra kényszeríteni egy zsidó civilt, hogy egy mérföldön át cipelje a málháját. Ez törvény adta joga volt, aki visszautasította a feladatot, az bajba került. Aki tehát megtette ezt az első mérföldet, az csak az elvártat tette meg. Jézus azonban továbbment, és ezt mondta: „Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre” (Máté 5:41). Miért? Mert a „még egy mérföld szolgálat” lehetőséget biztosít arra, hogy hatást gyakoroljunk mások életére. Aki a „még egy mérföld” hozzáállást választja, az jobban törődik másokkal, mint azt egyesek bölcsnek tartanák, több kockázatot vállal, mint azt mások biztonságosnak vélnék, nagyobbat álmodik, mint amit mások célszerűnek gondolnának, elhiszi azt is, amit mások lehetetlennek tartanak, és többet ad, mint amennyit mások szükségesnek tartanak. Jézus mindezt így foglalja össze: „… legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5:45–48). Tehát mindig tégy többet az elvártnál!