Két hibát szoktunk elkövetni imádságainkban.

1) Kudarcainkra összpontosítunk. Ezért kishitűen és félve imádkozunk (ld. 1János 3:21–22).

2) Nem vizsgáljuk meg az indítékainkat. A zsoltáros azt írta: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsoltárok 139:23–24). Vannak imádságok, melyekre Isten a saját érdekünkben nem válaszol – legalábbis nem most. Jerry Sittser lelkész írja: „Lehet, hogy az ügy, amiért imádkozol, jó, de benned valami még sincs rendjén: ez megnyilvánul büszkeségben, a győzelem miatti dicsekvésben, a vétkesek túl szigorú büntetésében… A keresztes hadjáratot viselő emberek számára a legnagyobb kockázat, hogy vakok lesznek saját hibáikra. Harcolnak a polgárjogokért, de másodrendű állampolgárként kezelik a portásokat, takarítókat. Védelmezik a szexualitásra vonatkozó bibliai alapelveket, de saját házastársuk iránt nem túl sok tiszteletet és kedvességet tanúsítanak. Isten ajándéka az, ha nem válaszol imáinkra – ezzel véd meg önmagunktól. Ha minden imakérésünket megadná, akkor visszaélnénk a hatalommal… arra használnánk az imát, hogy a világot a mi tetszésünk szerint megváltoztassuk, és az maga lenne a földi pokol. Mint az elkényeztetett gyerekek, akiknek túl sok játékuk és túl sok pénzük van, még többet akarunk. Győzelemért imádkozunk, de mások kárán… hatalomtól megrészegülve ártunk másoknak és felmagasztaljuk magunkat. Ézsaiás azt mondta: »még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson« (Ézsaiás 30:18). A meg nem válaszolt imák minket védenek… megtörnek, erősítenek és átformálnak. Azok a múltbeli imák, melyekre nem kaptunk választ, melyek miatt fájdalmat és kiábrándultságot érzünk, úgy hatnak, mint az ötvös tüze, kiégetik belőlünk a salakot, és felkészítenek a jövőbeli imameghallgatásokra.” A lényeg: imádkozz helyes motivációkkal!