Íme, még három fajtája az imádságnak: 
1) A kérő imádság. Meg kell tanulnod bátran kérni Istent, hogy töltse be szükségeidet. Jézus azt ígérte: „higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24). Ha felhagynánk végre azzal, hogy megpróbálunk jó benyomást tenni Istenre, sokkal jobb helyzetben lennénk. Nem az imádság hossza, hangereje vagy ékesszólása a kérdés; a szívünk őszintesége, a szívünkben lévő hit, és a biztos tudat, hogy Isten akarata szerint imádkozunk, ez hoz eredményt. 
2) Egyetértésben mondott imádság. Jézus azt mondta: „ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám” (Máté 18:19). Ha valami olyannal állsz szemben, ami túl nagy ahhoz, hogy egyedül boldogulj vele, keress egy imatársat, és imádkozzatok egyetértésben! Ez nem olyan embereknek való, akik folyton viszálykodnak egymással, de most kétségbeesésükben úgy döntenek, hogy megegyeznek. Isten azoknak az imáját jutalmazza, akik megfizetik az árát annak, hogy összhangban éljenek (ld. Zsoltárok 133:1). 
3) Hálaadó imádság. Sokat elárul jellemedről, ha kérő imádságaid többségben vannak a dicsőítőkkel szemben. Az énközpontú emberek gyakran kérnek, de ritkán mondanak köszönetet. Isten nem fogja kiárasztani ránk mindazt, amit eltervezett számunkra, amíg nem leszünk hálásak azért, amink már van. A kérés sokat segít, a dicsőítés még többet! „… imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Filippi 4:6). Az erővel teli élet a hálaadásból származik. Szó szerint meg tudjuk tartani, hogy „szüntelenül imádkozzatok” (1Thesszalonika 5:17), ha egész nap hálásak vagyunk, dicsőítjük Istent irgalmáért, szeretetéért, kegyelméért, hosszútűréséért és jóságáért.