Amikor John Roebling hidat tervezett Manhattan és Brooklyn között, a szakértők úgy vélték, hogy terve megvalósíthatatlan. Azt mondták, egy akkora fesztávolságú híd nem bírná ki a szeleket és az árapályt. Roebling azonban nem volt hajlandó beletörődni a vereségbe, ehelyett fiával, Washingtonnal a megoldást kereste. Aztán éppen, amikor az építkezés már majdnem elkezdődött, Roebling meghalt egy vízalatti balesetben, amelyben fia is agykárosodást szenvedett, és többé nem tudott sem járni sem beszélni. A túlnyomó többség úgy vélte, hogy fel kell adni a tervet, de Washington Roebling eltökélte, hogy megvalósítja apja álmát. Kifejlesztett egy kommunikációs rendszert úgy, hogy egyik ujjával megérintette felesége karját, ő pedig továbbította férje ötleteit a mérnököknek. Tizenhárom éven át így felügyelte az építkezést – és 1883-ban az első bérkocsi áthaladt a Brooklyn hídon. A „lehetetlen” valósággá vált!
Te is éppen lehetetlennek tűnő helyzettel nézel szembe otthon, a munkahelyeden, az anyagiak vonatkozásában vagy kapcsolati téren? Ha igen, akkor nagyon fontos, mit mondasz magadnak az adott helyzetről. Az önmagaddal folytatott párbeszéd vagy örömhöz, vagy gyötrődéshez vezet. Meg lehet mondani, miben hiszel az alapján, hogy mi jön ki a szádon: „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45). Egy lelkész mondta: „Ami nyomás alatt kijön a szádon, az tudtodra adja, ha valami javításra szorul… Ha szeretnéd, hogy valami meglátszódjon külső embereden, Isten Igéjével kell táplálnod a belső embert… ha elhiszed, amit az Ige mond, azt fogod észrevenni magadon, hogy te is mondod, és amint elkezded kimondani, egész lényed a bensődben rejlő kincset, Isten Igéjét fogja tükrözni.”