Íme, egy az idő próbáját kiállt maxima: „a szív egy Isten formájú űr, és csak Isten tudja azt betölteni.” Ernest Gordon könyvében a Kwai folyó völgyében átélt szenvedéseit írja le. A II. világháború idején fogságba esett amerikai hadifoglyokat a japánok kínozták és éheztették. Emiatt állat módjára kezdtek viselkedni, foggal-körömmel harcoltak és ételt loptak. Egy kis csoport szerette volna megfordítani a helyzetet, ezért elhatározták, hogy elkezdik olvasni az Újszövetséget. Amikor Gordon elkezdte azt olvasni a többieknek, azok megtértek Krisztushoz, és az állati társaság átalakult egy szeretetteljes közösséggé. Azért, mert Isten Jézusban él, Jézus pedig kész ott élni azok szívében, akik bíznak benne. Örömet, békességet, átalakult életet kínál, és örök életről biztosítja mindazokat, akik az ő megváltó halálába vetik bizalmukat. Te mit használsz arra, hogy megpróbáld betömködni az életedben lévő űrt? Anyagi javakat? Hangulatmódosító szereket? Szexet? Karriert? Tanulást, intellektuális fejlődést? Izgalmakat? Akár most rögtön feladhatod, ezek nem fognak működni. Pál így magyarázta el ezt az athéni filozófusoknak:„Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van… ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.” (ApCsel 17:24–28). Ahogy a régi ének szövege mondja: „Csak Krisztusban találok teljes megelégedést, nincs más név számomra. Szeretetet, életet és tartós örömet találok benned, Úr Jézus.”