AZ EGYHÁZ ALAPJÁNAK KŐSZIKLÁJA

"Jézus pedig „Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter felelvén, mondta: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia."

(Mát. 16,15–16.)

„Az igazság, amelyet Péter így megvallott, minden hívő hitének az alapja. Krisztus szava szerint ez az örök élet (Ján. 17,3.). Ez a felismerés azonban senkit se tegyen önteltté. Péter sem a saját bölcsessége vagy kiválósága által jutott erre a meggyőződésre. Az ember sohasem juthat el az isteni, a felsőbbrendű ismeretére önmagától… Az, hogy Péter felismerte Krisztus dicsőségét, azt igazolta, hogy Isten tanította őt. »Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg neked« – mondta neki Jézus.
Majd így folytatta: »De én is mondom neked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat«. A Péter név jelentése: kő, guruló kő.* Péter nem volt az a szikla, amelyre az egyház épül. A poklok kapui győztek Péter felett, amikor átkozódva és esküdözve tagadta meg Urát. Az egyház arra a kőszikla alapra épült, akin a poklok kapui nem vehettek diadalmat. Évszázadokkal az Üdvözítő eljövetele előtt, Mózes tett tanúságot Izráel üdvösségének Kősziklájáról (V. Móz. 32,3–4.). A zsoltáros is énekelt róla, mint »az én erős Kősziklám«-ról (Zsolt. 62,8.). Ésaiás így írt felőle: »Ezért így szól az Úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet erős alappal«. (Ésa. 28,16.). Péter, Isten Lelke ihletésére, Jézusra vonatkoztatta ezt a próféciát: »Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá«. (I. Pét. 2,3–5.).
»Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, aki a Jézus Krisztus« (I. Kor. 3,11.). Ezen a »kősziklán« mondta Jézus »építem fel az én anyaszentegyházamat«. Isten és minden mennyei lény, valamint a pokol láthatatlan seregeinek jelenlétében alapozta Krisztus anyaszentegyházát az élő Kősziklára. Ez a kőszikla: ő maga, az ő teste, amely érettünk megtöretett és megsebesíttetett. A poklok kapui sem dönthetik meg azt az egyházat, amely erre az alapra épült. Mily gyengének látszott az egyház, amikor Krisztus ezeket mondta! Csupán egy maroknyi hívőből állt, akik ellen felvonult a démonok és a gonosz emberek minden ereje. Krisztus követőinek azonban nincs mitől félniük, mert az ő erősségük kősziklájára épült egyház le nem győzhető.”