KRISZTUS ISKOLÁJÁBAN

"Bölccsé teszlek, és megtanítlak téged az útra, amelyen

jár; szemeimmel tanácsollak téged."

(Zsolt 32:8)

Akik szorgalmas igyekezettel sajátítják el az emberi iskola bölcsességét, arról se feledkezzenek el, hogy egy másik iskolában is a tanulók közé tartoznak. Krisztus a világ legnagyobb tanítója volt, aki közvetlenül a Mennyből hozott ismeretet az embereknek... 
Krisztus iskolájában a tanulók sohasem fejezik be tanulmányaikat. Vannak közöttük fiatalok és öregek egyaránt. Akik ügyelnek az isteni tanító oktatásaira, állandóan gyarapodnak bölcsességben, lelki nemességben. Előkészülnek arra a magasabb fokú iskolára, amelyben előmenetelük az örökkévalóságon át folytatódni fog. 
A végtelen bölcsesség Istene elénk tárja az élet nagy leckéit a kötelességről és boldogságról. Ezek megtanulása gyakran nehéz, de nélkülük nem juthatunk előbbre... Ezen a világon, a megpróbáltatások és kísértések közepette kell alkalmassá válnunk a tiszta és szent angyalok társaságára. Örök érvényű és változhatatlan veszteség éri azokat, akiket annyira lefoglalnak a kevésbé fontos tudományok, hogy inkább kimaradnak Krisztus iskolájábóI... 
Jézus vallásának helyreállító befolyása átalakítja teljes lényünket, és kiemel minket a lealacsonyító és hitvány bűnből. Ez a vallás Isten és a Menny felé fordítja gondolatainkat és vágyainkat... Minden képességet és tulajdonságot, amellyel a Teremtő megajándékozta az embereket, az Ő dicsőségére kell felhasználnunk. Ebben találhatjuk a legtisztább, legszentebb és legboldogítóbb tevékenységünket. Ha a vallási elveket előtérbe helyezzük, minden törekvésünk, amelyet ismereteink bővítése és bölcsességünk elmélyítése érdekében teszünk, egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy véges emberi természetünk a végtelen isteni természet mintájára alakuljon át... 
Aki követi az isteni vezetést, az meg fogja találni a megmentő kegyelem és valódi boldogság egyedül igaz forrását, és erőt nyer arra, hogy boldoggá tegye kömyezetét... Az Isten iránti szeretet megnemesíti és megtisztítja vágyainkat és kívánságainkat, elmélyíti érzelmeinket, és megszépíti minden ártatlan örömünket. Képessé teszi az embereket arra, hogy megbecsüljék és élvezzék mindazt, ami szép, igaz és jó. /CT 50-53/