KÉRD HITTEL -- HIT AZ ÉN ÉLETEMBEN

"Kérje hittel, semmit sem kételkedvén, mert aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél ide s tova hány. "

Kiváltságunk és kötelességünk, hogy Világosságot nyerjünk a mennyből, hogy észrevegyük Sátán tőreit és erőt nyerve ellenálljunk hatalmának. Gondoskodás történt számunkra, hogy szoros kapcsolatba jőjjünk Krisztussal és Isten angyalainak állandó védelmében részesüljünk. Hitünknek beljebb kell hatolnia a kárpiton, ahova „Jézus útnyitóul bement értünk”. Szilárdan kell kapaszkodnunk Isten csalhatatlan igéreteibe. Oly hitre van szükségünk, amelyet nem utasítanak el, amely megragadja a láthatatlant, amely szilárd és rendíthetetlen. Az ilyen hit a menny áldását árasztja lelkünkbe. Az ilyen hit által reánk sugározhat Isten dicsőségének fénye, amely Krisztus arcán fénylik és rááraszthatjuk a körülöttünk levőkre is, úgy hogy igazán elmondhatják majd rólunk: „Ti vagytok a világ világossága”. Lelkünknek ez a mennyel való kapcsolata egyedül hozhat világosságot a világnak. Ha nem ezért a kapcsolatért lenne a világosság, akkor az egész világ sötétségben maradna... Minél sűrűbb a körülvevő sötétség, annál ragyogóbban kell világítania a keresztény hit és példa fényének. 
Az a tény, hogy hitetlenség uralkodik, hogy a gonoszság növekedik körülöttünk, ne homályosítsa el hitünket és ne ingassa meg bátorságunkat... 
Ha teljes szívvel keressük Istent, ha odaadó lelkesedéssel munkálkodunk és feltétlen bizalommal hiszünk, akkor reánk ragyog a menny világossága, mint az átadott eletű Énókra. 

Vajha mindenkit meggyőzhetnék annak fontosságáról, hogy hitet gyakoroljon pillanatról-pillanatra és óráról-órára! A hitnek életét kell élnünk, mert „hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni”. (Zsid. ll,6.) Lelki erőnk hitünktöl függ. /HS -130, 131./