BIBLIA ÜZENETE

Időmeghatározási mértékek

6 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

BIBLIAI MÉRTÉKEGYSÉGEK

Az évnek hónapok szerint történő felosztása általában kétféle rendszer alapján lehtséges. Egyik az ún. szoláris, vagy nap-évet veszi alapul, tehát azt a nagy időegységet, amely alatt a Nap az állatöv csillagképein végigvándorol (általában a tavaszi napéjegyenlőségtől számítva a következő év ugyanazon napjáig). Ez – mint tudjuk – 365 és egy negyed napot tesz ki. A nap-év alapján készült legegyszerűbb kalendáriumok tizenkét 30 napos hónapot vettek fel, majd hozzácsatoltak még 5 kiegészítő napot.

A 13. vagy intercalaris hónapnak mondjuk azt az időegységet, amelyet a zsidók a Sebát és az Adár hónapok közé tettek, amikor a napok már egy hónapnyira felszaporodtak, és nem tudták volna idejében bemutatni az árpa első zsengéjét.

Mivel egy holdhónap 29 és fél nap (29 nap és 13 óra), ezért volt az egyik hónap 30, a másik pedig 29 napos. Mivel pedig a napév 365 napból áll, és ez több mint a 12 holdhónap ideje (354), ezért 8 évenként szökőhónapot toldtak be kiegészítésként.

„És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától,

és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.“ (I. Móz. 1,14.).

Napok
TAVASZI NAPFORDULÓ ÉVE			1. Niszán (Abib)	március- április		Isten teremtői rendje a napokat egy estében és egy reggelben határozta meg, (I. Móz. 1,5.) vagyis egy éjszakában és egy nappalban. Ezért az Isten szerinti nap mindig az estével kell kezdődjön. És mivel Isten azt mondta, hogy a Napot, - mint égitestet - többek között azért teremtette, hogy meghatározója legyen itt a Földön a napoknak is, ezért egy napnak akkor kell megkezdődnie, amikor a Nap lenyugszik, vagyis eltűnik a nyugati égbolt alatt. Ezért mondta Isten később azt a választott népének, hogy „egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket“ (III. Móz. 23,32.).