Mielõtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. (Ézs 65,24)

Aki pedig mindent megtehet sokkal bõségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erõ szerint: azé a dicsõség az egyházban Krisztus Jézus által. (Ef 3,20-21)

Olvasmányok: Róm 11,13-24 és 1Krón 18,1-17

Augusztus 28.
Amikor [Jézus] Jeruzsálem felé tartott, városról városra és faluról falura haladva mindenütt tanított. Egyszer valaki ezt kérdezte tõle: "Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?" Erre õ így felelt neki: "Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak." (Lk 13,22-24)

Az Isten kegyelmét hirdetõ, az embervilágnak üdvösséget hozó Jézus mindig úton volt. Végigjárta a városokat és a falvakat, s mindenütt meghirdette az Isten országának evangéliumát. Igehirdetései nyugtalanították és biztatták a hallgatókat: "Igyekezzetek, nyitva van a kapu; jöjjetek, jussatok be a szoros kapun, amely az életre visz!"
Ezt a lendületes munkát végzõ Jézust állította meg valaki egy fontosnak látszó kérdéssel: "Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?" Kérdése mögött ott lehetett az igyekezet: "Hadd lássa Jézus, hogy érdeklõdöm vallási kérdések után! Amit Jézus hirdet, azt én elméleti síkon szeretném megragadni!"
Jézust azonban ilyen kérdésekkel nem lehet levenni a lábáról. Válasza elõször nem is válasz az illetõ kérdésére. Õ tulajdonképpen elutasította emberünk kérdését: "Atyámfia, ne beszélj félre! Ne tereld el sem mások, sem a magad figyelmét a lényegrõl. Én életrõl és az örök életrõl szólok, te pedig ki akarsz térni az általam hirdetett ige sürgetése elõl. Nagyon jól tudom, hogy a téged hívogató szeretetem elõl akarsz elbújni az ilyen mondvacsinált kérdések mögé!"
Ma sem ismeretlen ez a "bújócska". Nem akarjuk, hogy az Isten vagy az Isten szolgája a szívünkbe lásson. Inkább azt vegye észre, mennyire tájékozottak vagyunk az Isten dolgaiban. Még teológiai könyveket is olvasunk, mert az hozzátartozik az általános mûveltséghez. Készek vagyunk vitákat rendezni a felekezeteket elválasztó tanításokról és szokásokról. Fontos törekvések ezek. Ám Jézus nem engedi, hogy ezzel az õ hívását elfedjük. Azt kérdezi mindnyájunktól: "Ott vagy-e te is az üdvözülõk között?" S arra biztat: "Igyekezzetek bemenni a szoros kapun!" Jézus azt akarja, hogy hívását meghallva teljesítsük is azt.
Nagyszerû dolog, ha a Szentírásról, annak tanításáról, az abból fakadó teológiai tudományból minél többet megismerünk. Ha azzal is tisztában vagyunk, hogyan kell hitünk igazságait téves tanításoktól és ateista alapon indított támadásoktól megvédeni. Jézus felszólítását azonban semmiképpen sem engedhetjük el fülünk mellett: "Igyekezzetek bemenni...!"

Uram!
Megtanultam már: azért jöttél, hogy megkeresd az elveszettet. Erõsítsd hitemet, hogy engem is megtaláltál. Tudom, hogy megváltója vagy a világnak. Erõsítsd hitemet, hogy az én Megváltóm is. Hiszek, Uram! Légy segítségül hitetlenségemnek! Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.