"És ezek után láték más angyalt leszállani a mennyből, a kinek nagy hatalma vala; és a föld fénylett annak dicsőségétől."

(Jel. 18,1.)

Minden dolognak vége elközelgett. Isten munkálkodik minden szíven, hogy megnyíljék és elfogadja a Szentlélek ihletését. Kiküldi követeit, hogy minden helyen közöljék figyelmeztetéseit. Isten megvizsgálja gyülekezeteinek odaadását és készségét, hogy engedelmeskednek-e a Szentlélek vezetésének. A tudásnak növekednie kell. Látnunk kell, hogy a Menny követei „ide-oda futkosnak”, igyekezve minden módon figyelmeztetni az embereket az eljövendő itéletre, és bemutatni a megváltás örömhírét a mi Urunk Jézus Krisztus által. Az igazság zászlaját fel kell emelnünk. Istennek Lelke munkálkodik az emberek szívében és akik engednek befolyásának, a világ világosságai lesznek. Mindenütt láthatók, amint tova sietnek és közlik másokkal is az elnyert világosságot, amiképpen Pünkösd napján cselekedték a tanítványok a Szentlélek kitöltésekor. Ha engedik fényleni világosságukat, mindig többet nyernek el a Szentlélek ereiéből. A föld fénylik Isten dicsőségétől. 

Ez az üzenet sokkal nagyobb hatalommal és erővel zárul le, mint az éjféli kiáltás. Istennek szolgái mennyből kapott erővel felruházva, odaszenteltségtől fénylő arccal mentek tova, hogy hirdessék az üzenetet. /EW - 278-279./
Sokan dicsőítették Istent. A betegek meggyógyultak és más csodák történtek. A könyörgés közbenjáró lelkülete nyilvánult meg, mint Pünkösd nagy napján. Százak és ezrek voltak, akik meglátogatták a családokat és megnyitották előttük Istennek Igéjét. A szíveket meggyőzte a Szentlélek ereje és a valódi megtérés lelkülete volt tapasztatható. Mindenhol megnyíltak az ajtók az igazság hirdetése számára. Úgy látszott, hogy a földet mennyei befolyás világítja meg. /9T - 126./