AZ ANYA IMÁJA -- IMA AZ ÉN ÉLETEMBEN

"Háborgatóidat én háborítom meg és én tartom meg fiaidat."

Azok, akik megtartják Istennek törvényét, a remény és félelem bizonytalan érzésével tekintenek gyermekeikre és kiváncsiak, hogy miként fogják megharcolni az előttük álló nagy küzdelmet. Az aggódó anya felteszi a kérdést: „Milyen álláspontot fognak elfoglalni gyermekeim? Mit tehetek, hogy elkészítsem őket arra, hogy úgy harcolják meg a hit nemes harcát, hogy elnyerjék az örök életet?”

Anyák, nagy felelősség nyugszik rajtatok... Segíthetitek gyermekeiteket oly jellem kifejlesztésében, mely nem inog meg és nem bírható rá a gonosz cselekvésére. Buzgó, hittel teljes imáid által, megmozgathatod azt a Kart, amely az egész világot mozgatja. 
A keresztény anyák imáit nem veti meg a világmindenség Ura… Nem utasítja el kéréseiteket. Nem ad át benneteket és szeretteiteket Sátán csapásainak a végső küzdelem nagy napján. Munkálkodjatok egyszerűséggel és hűséggel és Isten szerencséssé teszi kezeiteknek munkáját. 

A földön hűséggel végzett munkánkat elismerik a mennyben, mint jól végzett munkát. A szülők kimondhatatlan örömmel fogják szemlélni, amidőn a koronát, arany hárfát és fehér ruhát átadják gyermekeiknek... A könnyekkel és imában elvetett mag hiábavaló vetésnek látszott, azonban most örömmel aratják le termését, mert gyermekeik üdvözültek. 

Mikor a nagy Bíró kimondja, hogy „jól vagyon”, és a halhatatlan dicsőség koronáját a győzők homlokára helyezi az összegyűlt világegyetem jelenlétében, sokan emelik fel koronáikat anyjukra mutatva ezekkel a szavakkal: Ő tett engem mindazzá, ami vagyok, Istennek kegyelméből! Tanításai, imái örök üdvösségemre szolgáltak!” /MYP - 330./