ÁTADOM SZÍVEMET -- MEGSZENTELŐDÉS AZ ÉN ÉLETEMBEN

"Adjad fiam a te szívedet nékem és a te szemeid az én útaimat megőrízzék. "

(Péld. 23,26)

Isten mindnyájatokhoz igy szól: „Adjad fiam a te szívedet nékem.” Ő látja a te fogyatékosságaidat. Tudja, hogy lelked beteg a bűntő1, azért azt kívánja mondani néked, hogy bűneid bocsánatot nyertek. A nagy Orvosnak minden betegségre van orvossága. Ő megérti a te esetedet is. Bármilyenek voltak hibáid, Ő tudja, hogyan kell kezelni őket. Nem adarod rábízni magadat Őreá? 

Istennek áldása megnyugszik mindazokon, akik teljesen odaszentelik magukat Neki. Ha teljes szívből keressük Istent, akkor megtaláljuk Őt. Isten komolyan szól hozzánk, és azt akarja, hogy komolyan munkálkodjunk az örökkévalóságért. Az egész mennyet nekünk adta egyetlen ajándékában, azért nincs okunk arra, hogy kételkedjünk szeretetében. Tekints fel a Kálvária keresztjére... 
Isten

 arra kér téged, hogy add Neki szívedet. Erőidet, képességeidet, vonzalmaidat mind rendeld alá Néki, hogy munkálhassa benned az akarást és a véghezvitelt az Ő jó kedvéből és alkalmassá tegyen az örök életre. 

 
Ha Krisztus szívünkben lakik, lelkünk annyira megtelik szeretetével és a Vele való érintkezés örömével, hogy Hozzá tapad és a Róla való elmélkedés közben megfeledkezünk önmagunkról. Cselekedeteink indító rugója: Krisztus iránti szeretetünk lesz. Azok, akik érzik Isten késztető szeretetét, nem kérdezik azt, hogy milyen keveset adhatnak, hogy Isten követelményeinek eleget tegyenek: Nem a legalacsonyabb színvonal elérésére törekszenek, hanem igyekeznek alkalmazkodni Megvátójuk akaratához. Komoly vágyakozással adnak fel mindent Krisztusért, és oly érdeklődést tanúsítanak, amely arányban áll azon cél értékével, amelynek elérésére törekszenek. 

Isten engedékeny, tanulékony lelkületet kíván. Imánknak értékét az adja meg, hogy egy szerető, engedelmes szívből fakad. /TM - 419./