Biblia: A NAGY NYOMORÚSÁG ÍDEJE

Szeretettel várunk!

bibliakör network.hu. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 425 fő
  • Képek - 1380 db
  • Videók - 1902 db
  • Blogbejegyzések - 6465 db
  • Fórumtémák - 38 db
  • Linkek - 90 db

Üdvözlettel,
Szél Terézia Teri
BIBLIA ÜZENETE vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel várunk!

bibliakör network.hu. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 425 fő
  • Képek - 1380 db
  • Videók - 1902 db
  • Blogbejegyzések - 6465 db
  • Fórumtémák - 38 db
  • Linkek - 90 db

Üdvözlettel,
Szél Terézia Teri
BIBLIA ÜZENETE vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel várunk!

bibliakör network.hu. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 425 fő
  • Képek - 1380 db
  • Videók - 1902 db
  • Blogbejegyzések - 6465 db
  • Fórumtémák - 38 db
  • Linkek - 90 db

Üdvözlettel,
Szél Terézia Teri
BIBLIA ÜZENETE vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel várunk!

bibliakör network.hu. és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 425 fő
  • Képek - 1380 db
  • Videók - 1902 db
  • Blogbejegyzések - 6465 db
  • Fórumtémák - 38 db
  • Linkek - 90 db

Üdvözlettel,
Szél Terézia Teri
BIBLIA ÜZENETE vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A NAGY NYOMORÚSÁG IDEJE

I. Bevezetés II. A csapások célja III. Isten haragjának csapásai
IV. Egy nagy küzdelem V. Isten népe megszabadul  
 

Tartalomjegyzék

Összesítőlap

Főoldal

 

Dániel 12,1.

I. Bevezetés1.  Van valamilyen előfeltétele annak, hogy a nyomorúság ideje elkezdődjön a csapások kitöltetésével összefüggésben?

  • A csapások kitöltetése időben és eseményszerűen is csak azután következhet be, miután a „fenevad képét” már felállították, készen arra, hogy mindenkit kényszerítsenek a „fenevad bélyegének” felvételére, és ez utolsó próbaként mindenkit döntés elé állít.

    • Ekkor kivétel nélkül minden embernek egy végső döntést kell meghozni arra vonatkozóan, hogy melyik hatalom mellett kötelezi el magát.

      • „fenevad képének” felállítása, Isten népe számára is egy komoly próba lesz, ami egy általános rostálást idéz elő közöttük.

      • Ez azonban mégsem rostál ki mindenkit, hiszen konkoly, gonosz szolga, és balga szűz megtalálható lesz Jézus megjelenésekor is. Mt. 13,39;  24,50;  25,6.

    • Ebben a próbában és rostálásban való megállás képezi annak az előfeltételét, hogy az elpecsételés munkája befejeződhessen.

  • A csapások addig nem kezdődnek el, amíg a harmadik angyal be nem fejezte munkáját, vagyis „meg nem pecsételte a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon”Jel. 7,3.

    • Az Isten büntető ítéletei, mint csapások csak azokra fognak hullani, „akiken a fenevad bélyege van, és akik imádják annak képét”Jel. 16,2/b.

    • Csak az elpecsételés befejezése után indulhatnak el az Isten büntető ítéletét végrehajtó angyalok, hogy kitöltsék az Isten haragjának poharait. Ezék. 9; Jel. 16,1.

  • Jézus azt mondta, csak „akkor jön el a vég”, ha „az Isten országának az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek”Mt. 24,14.

    • Ezért a vasárnap ünneplése is csak akkor válik a fenevad bélyegévé, amikor Isten népe olyan módon hirdeti a rábízott üzenetet, hogy az minden emberhez eljut, és mindenkit döntésre késztet.

  • Mivel Jézus, mint Főpap, korábban a vizsgálati ítélet munkáját végezte, ezért csak ennek befejezése, vagyis az „Isten házanépéhez” tartozók feletti ítélet befejezése jelenti, mint utolsó esemény azt a pillanatot, amikor a kegyelemidő lezárulhat. I. Pét. 4,17/a.

    • A kegyelemidő lezárásával együtt mondja ki Jézus azt a döntését, amivel minden ember szabad akarati döntését jóváhagyja és véglegesíti. Jel. 22,11.

2.  Hogyan, milyen módon, és meddig biztosít Isten lehetőséget minden embernek arra, hogy hit által a kegyelem királyiszékéhez járulhasson? Zsid. 6,19-20;  4,14-16.

  • A Szentírás azt hirdeti, hogy Jézus áthatolt az egeken, és ott „a mennyei Felség királyi székének jobbjára ült”, mint a mi szószólónk és képviselőnk.  Zsid. 8,1  9,24.

    • Amíg ez a lehetőség biztosított, addig kivétel nélkül minden ember részére van lehetőség arra, hogy bűnbocsánatban és kegyelemben részesüljön.

  • Amikor viszont megszűnik Jézus közbenjáró szolgálata, akkor megszűnik a kegyelem lehetősége is, ezért ettől fogva „senki sem léphet be a templomba”Jel. 15,6-8.

    • Ez azonban nem fog bekövetkezni addig, amíg minden ember nem döntött, amíg akár egyetlen ember esetében is van remény arra, hogy megtér.

  • De amikor az emberek kimondják azt a döntésüket, amely meghatározza további sorsukat, akkor Jézus is véglegesíti az általuk meghozott döntéseket.  Jel. 22,11.

    • Jézusnak ezzel a kijelentésével mindenki számára lejár az Isten által biztosított kegyelem, ezután többé senki sem járulhat  a kegyelem királyiszéke elé.

3.  Mihez és melyik történelmi korhoz hasonlította Jézus azt az eseményt, amikor majd beteljesedik a dicsőséges visszajövetele?

  • Noé idejéhez hasonlította, amikor 120 éven keresztül hangzott Isten figyelmeztető üzenete az emberiség felé.

    • Amikor pedig már Noé és családja bent volt a bárkában, Isten még mindig adott hét napot az embereknek, hátha valaki meggondolja magát, és belép a bárkába.

    • Amikor viszont elmúlt a hét nap, akkor Isten bezárta a bárka ajtaját, és amikor elérkezett az özönvíz, már senki sem tudott bemenni többé.

  • Az Isten utolsó ítéletét, amely kegyelem nélkül zúdul majd a földre, már több mint 170 éve hirdeti Isten népe.

    • Nem tudjuk, hogy meddig tart még az Isten hosszútűrése és kegyelme.

    • Csak annyit tudunk, hogy amikor lejár a kegyelem, akkor maga az Isten zárja be annak lehetőségét, hogy bárki is megmeneküljön az ítélet elől.

    • Jézus több példabeszédével utal erre a zárt ajtós eseményre.

      • „tíz szűz”-ről és a „szoros kapu”-ról elmondott példázatával mondta el ezt a nagyon fontos szemléltető üzenetét. Máté  25,10; Luk. 13,24-25.

II. A csapások célja1.  A büntető ítéleten kívül mi a célja a csapásoknak, miért gyötri Isten olyan szörnyű módon az embereket még azután is, amikor a kegyelemidő már lejárt, ezért többé senkinek sincs alkalma a megtérésre?

  • Bizonyos vonatkozásban a hét utolsó csapás hasonló ahhoz, amelyek Egyiptomot érték, hiszen mindkettőben bizonyságot nyer az, hogy az Örökkévaló Isten mindenek felett álló erővel és hatalommal rendelkezik.

    • Mindkét esetben megfigyelhető azoknak az embereknek a sorsa, akik szándékosan dacoltak Istennel.

  • Ugyanakkor Isten választott népe mindkét esetben megszabadul egy olyan helyzetből, amelyből Isten közbeavatkozása nélkül nem lett volna menekülés.

  • Az ótestamentumi időkben a különböző csapások legtöbb esetben arra voltak rendelve, hogy az embereket bűnbánatra és megtérésre serkentsék.  Ésai. 9,13.  26,9.

    • A hét csapás azonban már nem ilyen célzattal történik, ekkor már csak az emberek eltökélt gonoszságának kell kiderülni  Jer. 5,3.

2.  Mi a célja az első öt csapásnak, az utána következő két csapáshoz viszonyítva, mit vált ki az emberekből?

  • A csapások hatása, amit következményként kivált az emberekből, annak bizonyítéka, hogy az első öt csapás még csak figyelmeztető jellegű.

    • Az a célja, hogy az embereket rádöbbentse, ők most Isten ellen viaskodnak.

    • Ahelyett azonban, hogy megtérnének, még jobban káromolják Őt, mint valaha és makacsságukban megkeményítik szívüket.  Jel. 16,9;  11;  21.

    • A csapások beteljesedésével tárul fel teljes mértékben a szívük mélyén lévő gonoszság, és így Isten igazsága  nyer bizonyítást arra, hogy végül elpusztítja őket.

  • A csapások célja az is, hogy éles választóvonalat húzzon az emberek között kialakult két tábor között.  Mal. 3,17-18.

    • Amíg a gonoszok megátalkodnak gonoszságukban és bűneikben, addig a csapások alatt a szentek jelleme tökéletesedik és bizalmuk még jobban elmélyül Istenben.

    • Miközben a maradék egy emberként kész inkább meghalni, minthogy engedetlen legyen Istennel szemben, addig azok, akik Sátán szolgálatát választották, ha tehetnék, lemészárolnának mindenkit, akik útjukban állnak, csakhogy megkaparinthassák a Föld feletti uralmat.

3.  A csapások alatt kialakult helyzetkép mit tesz teljesen nyilvánvalóvá, hogyan szolgálja ez Isten megváltási tervét és a nagy küzdelmet? 

  • Az a készség, ahogy kész meghalni valaki a felebarátjáért, a legnagyobb szeretet jele, akként a mindenre elszánt gyűlölet jelének tekinthető az, ha valaki megfontolt szándékkal tör mások életére.  Ján. 15,13;  Jel. 13,15/b.

  • Természetesen Isten meg fogja akadályozni a gonosz embereket abban a szándékukban, hogy az igazak felett  kigondolt halálos ítéletüket végrehajtsák.

    • Ezzel a döntésükkel és gonosz szándékukkal viszont igazolást adta Isten kezébe önmaguk felett, vagyis semmilyen mentségük nem lehet többé Isten ítélete előtt.

    • Ezzel pedig az egész teremtett világ is bizonyosságot kapott arról, hogy mire számíthatnának, ha Isten életben hagyná a gonoszokat.

  • A megtéretlenek esetéből az is világosan kitűnik, hogy mi volt Sátán igazi szándéka, mivé lett volna az egész világegyetem, ha sikerült volna megszereznie.

4.  Amikor a hetedik csapás közben elhangzik Isten trónjáról az a szózat, hogy „Meglett!”, ez mivel kapcsolatos kijelentés, mi lett meg?

  • A gonoszság a legmagasabb szinten mutatta be önmagát, Sátán világossá tette, mivé tette volna az egész világegyetemet, ha az ő elképzelései valósulhattak volna meg.

  • Eközben Isten szándékai és szeretete is nyilvánvalóvá lett mindenki előtt.

    • Mindenki megértette, hogy hová jutna a teremtett világ, ha nem lenne Isten erkölcsi törvénye örök érvényű és változhatatlan.

    • „Meglett” az is, hogy az összes el nem bukott lények megértették Istent, megértették miért kényszerül a szeretet Istene arra, hogy a gonoszokat megsemmisítse.

III. Isten haragjának csapásai1.  Kiket érint Isten haragjának első megnyilvánulása, az első csapások?

  • Csak azokat érinti, akik figyelmen kívül hagyták figyelmeztetéseit, vagyis nem figyeltek a harmadik angyal üzenetére. Jel. 14,9.

  • Nem figyeltek Isten végső felhívására sem, hogy fussanak ki Babilonból, vagyis „ne legyenek részesek az ő bűneiben, és ne kapjanak az ő csapásaiból”.  Jel. 18,4.

2.  Az a tény, hogy az első csapást átélt emberek még az ötödik csapás ideje alatt is életben vannak, mire enged következtetni?  11. vers

  • Először is arra, hogy a csapások nem lesznek egyetemes jellegűek, és az idejük sem lehet hosszú időszakasz.

    • A Jelenések könyvében később adott kinyilatkoztatás is arra enged következtetni, hogy a próféciákban érvényes nap-év elv szerint a csapások ítélete nem terjed túl az egy év időszakán.  Ezék. 4,5-6.

      • „Ennekokáért egy nap jönnek őreá az ő csapásai…” Jel. 18,8/a.

  • Ezek ellen a fekélyek ellen a kereszténység köreiben agyondicsért és segítségül hívott gyógyító szellemi erők is tehetetlennek fognak bizonyulni akkor.

3.  Hogyan kell érteni azt, hogy a második csapás a tengerek vizét változtatja olyanná, mint a halott vére?

  • Noha nem azt mondja, hogy vérré válik, hanem csak olyanná, mint a vér, ennek ellenére mégis lehetséges az, hogy valóban vérré válnak a tenger vizei.

  • Nehéz elképzelni visszataszítóbb jelenséget, mint amikor a tenger vize olyanná lesz, mint a halott vére.

    • A tengert az emberiség elsősorban a nemzetközi kereskedelem és a közlekedés, illetve a hadászat céljára használja, ezért ez a csapás nagyon az elevenébe vág annak a hatalomnak, amely az egész földre kiható uralomra törekedett.

4.  Mi a jelentősége annak, hogy Isten külön csapásban teszi a „folyóvizek és a vizek forrásai-t vérré, hiszen az előző csapás is a vizeket érintette, csak akkor a tenger vizét?

  • Mert a harmadik csapás ítélete már a mindennapi életünkhöz tartozó létfontosságú területet érint, az személyes vízszükségletet sújtja a csapás.

  • Rettenetes körülmények következnek abból, amikor megszűnik a vízellátás, mert a csapás miatt nem találnak élő és egészséges vizet.

    • „Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adtál nekik inni, mert méltók arra.”  Jel. 16,6.

  • Isten népének azonban ebben az időben is biztosítva lesz az ivóvize.  Ésai. 33,15-16.

 

5.  Mit vált ki a negyedik csapás, milyen körülmények következnek abból, hogy ez a csapás Napot éri, a Nap sugarainak melege fokozódik fel tőle?

  • A Nap ekkor olyan fokozott mértékben árasztja tűző sugarait és energiáját a földre, hogy az a földi életet gyötrelmessé teszi, és az élet elpusztítására szolgál.

    • Ennek következtében általánossá válik az aszály, nyomában éhség támad a Földön, amilyet még senki sem tapasztalt.

  • Ezzel párhuzamosan az Isten Igéje iránti éhség is feltámad. Ámós 8,11-12.

    • Lázas, de hiábavaló buzgalommal kutatnak enyhítő és mentő eljárások után.

    • Ez az időszak az, amikor a balga szüzek olaj után kutatnak, mert vigasztalást és megerősítést keresnek, hogy még nem késő Isten előtt rendezni az életüket.

  • Ekkor lép színre Sátán újból, és elhiteti az emberekkel, hogy nem ők az okai a csapásoknak, hanem a különálló maradék, ezért ha őket elpusztítanák, akkor megmenekülnének a csapásoktól.

6.  Hová töltetik ki az ötödik csapás, hogyan és mit kell azon érteni, hogy „a fenevad királyiszékére” töltetik ki?

  • Ez a csapás a fenevad királyiszékére töltetik ki, egy olyan hatalomra, amely Isten földi helytartójaként állt a világ előtt.

    • Mivel azonban a csapások ellen nem tud közbenjárni Istennél, ezért az emberek elveszítik bizalmukat felé, sőt egyre inkább szembefordulnak vele, mivel felismerik, hogy megtévesztette és becsapta őket.  Jel.  17,16.

    • Ebből adódóan a bizonytalanság és a tudatlanság sötétsége borul erre a hatalomra.

  • Amíg az emberiség elkeseredetten tapogat világosság után a lelki sötétségben, addig Isten valódi sötétséget is bocsát rájuk, miként egykor Egyiptomra.  II.Móz.10,21-23.

    • Ez a sötétség végleg leleplezi ezt a hatalmat, kiderül róla, hogy semmi köze sincs Istenhez.

IV. Egy nagy küzdelem1.  Hogyan kell érteni a hatodik csapás ítéletét, miért gyűjtik össze „az ördögi lelkek” a királyokat „arra helyre, amelyet Armageddonnak neveznek”Jel. 16,14;  16.

  • Mivel az összegyűjtés az „ördögi lelkek” által történik, ezért csak valamilyen gonosz szándéktól vezérelt eseménnyel lehet összekapcsolni.

  • Egyfajta látszategységtől vezettetve vonulnak fel a nemzetek valamilyen cél érdekében, az egységük viszont megszűnik és darabjaira hullik a célnál, ezért szegezi nekik Isten a kérdést Ezékiel próféta által.

    • „Nemde te zsákmányt vetni jöttél? Nemde prédát prédálni gyűjtötted egybe sokaságodat? Hogy el végy aranyat és ezüstöt, magadhoz végy jószágot és gazdagságot, hogy nagy zsákmányt vess”.  Ezék. 38,13.

  • Ez a felbomlott egység hirtelen átcsap a legkegyetlenebb ellenségeskedésbe.

    • „Egyiknek fegyvere a másik ellen lészen”.  Ezék. 38,21/b.

  • Ennek az öldöklő állapotnak Isten ítéletei vetnek véget.  Ezék. 38,22-23.

    • Ezt az eseményt János apostol korábban úgy mutatja be, mint egy aratást, amikor a föld szőlőinek fürtjeit az Isten haragjának borsajtójába gyűjtik össze.  Jel. 14,18-20.

  • Ezt az aratást illetve ezt az összegyűjtést Jóel próféta azonosítja a Josafát völgyében vagyis a Meggidó hegy előtt történő eseményekkel.

    • Egyrészt elmondja, hogy az összes hadakozni akaró népek ide gyűlnek, gyűjtetnek egybe.  Jóel  3,9-12/a.

    • Másrészt pedig azt mondja el, hogy ezen a helyen és alkalommal ítélkezik fölöttük Isten.  Jóel  3,12/b. 14.

    • Ezt az ítélkezést aratásnak nevezi, János apostol pedig a borsajtó megtaposásához hasonlítja.  Jóel  3,13.  -  Jel. 14,18-20.

  • Vagyis ennek a küzdelemnek a vége „a mindenható Isten ama nagy napjának viadala”-ként fog befejeződni. Jel. 16,14/b.

2.  Milyen módon teljesedik be még a hatodik csapás, milyen másik küzdelemre sorakoztatja fel az embereket Sátán ebben az időben?

  • Ez a küzdelem a gonoszság erőinek harca lesz Isten választott népe ellen.

    • Egyrészt szeretné őket fizikailag megsemmisíteni, vagyis megölni,

    • Másrészt viszont lelkileg szeretné megtörni őket, rákényszeríteni az Isten elleni döntésre.

  • A lelki küzdelemnek ezt a részét Jákób küzdelmének éjszakájához hasonlítja a Biblia.  Jer. 30,6-7.

    • Ahogyan a Sátán Ézsaut befolyásolta, hogy Jákób ellen vonuljon, akképpen fogja az istenteleneket felindítani, hogy a nyomorúság idején megöljék a szenteket.

    • Ahogyan Jákobot vádolta korábbi élete miatt, úgy fog Isten népe ellen ebben az időben is vádat emelni.

      • Sátán azon fáradozik, hogy rájuk erőszakolja bűnösségük tudatát, hogy így elcsüggessze őket, és Istenbe vetett hitük ellenállását megtörje.

      • Ha a múltra tekintenek, akkor reményük csökken, mert egész életükben találnak valamit, ami méltatlanná teszi őket Isten előtt.

  • De ahogyan Jákób bele tudott kapaszkodni Isten ígéreteibe, akképpen Isten gyermekei is csak ilyen módon tudnak győzni a kétségbeejtő körülmények között és a kilátástalan jövőt illetően.

    • Hitük nem ingadozik azért, mert imájuk pillanatnyilag nem hallgattatik meg.

  • Azon aggodalom, melyet ők szenvednek, nem az igazságért való üldözéstől való félelem, hanem attól, hogy nem minden bűnt bántak meg, és valamely hiba miatt, ami még bennük van, nem tapasztalhatják Isten megtartó kegyelmét.  (NK 551,1.)

    • Erre a küzdelemre most kell felkészülni azáltal, hogy megismerjük Istent, miközben ígéreteit kipróbáljuk.

3.  Mivel lelki erőszakkal nem tudta legyőzni Sátán a szenteket, ezért milyen módon próbál feléjük kerülni és hatalmat gyakorolni felettük?

  • Ekkor úgy dönt, hogy elpusztítja őket, ekkor születik meg benne az a rendelet, amelyről a Jelenések 13. fejezetében olvashatunk.

    • „Mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.”  Jel. 13,15.

  • Isten megengedi a gonosz erőknek, hogy terveiket látszólag siker koronázza, s már készülnek Isten népének kiirtására.

    • Amikor azonban végre akarja hajtatni ezt a gonosz szándékát a gonosz emberekkel, akkor váratlanul közbelép Isten.

    • Azért engedi meg a gonosz erőknek ezt, hogy a kereszténységet és az Isten nevét takaróként használó tömeg végre mutassa ki igazi arcát és természetét.

  • Amikor a halálos ítélet végrehajtására kijelölt idő elérkezik, a gonoszok diadalkiáltások között mennek szét, hogy a szenteket megsemmisítsék.

    • Ekkor azonban felhangzik Isten szava, amely azt mondja: „Meglett!”, ez az isteni szó váratlan fordulatot ad az eseménynek

V. Isten népe megszabadul1.  Istennek ez a váratlan közbelépése mit eredményez, hogyan segít a szenteknek abban a rendkívül szorult helyzetükben?

  • Isten közbelépése mindenekelőtt elszabadítja a föld elemi erőit, a természetet szabályozó törvények megszűnnek létezni, teljesen természetellenes dolgok történnek.

  • „A haragos emberek hirtelen feltartóztatnak, gyilkoló dühüknek tárgyait elfelejtik és borzalmas sejtelmekkel tekintenek a jövő felé.” (NK.

  • Ekkor bomlik fel az a szövetség, amelyet a három tisztátlan lélek munkálkodása hozott létre, János szerint „a nagy város”, vagyis „a nagy Babilon”-i szövetség újra darabjaira hullik szét. Jel. 16,19.

    • Vagyis a földi politikai erők is elvesztik erejüket az egység hiánya miatt, ezért a céljukat már nem tudják megvalósítani, amiért korábban szövetkeztek.

2.  Milyen rendkívüli körülmény váltja ki az egymással szövetségre lépett emberek és hatalmak szétesését?

  • Az egység szétesését az új küzdőfél színrelépése váltja ki, erről a váratlan közbelépéséről Dániel próféta azt írta, hogy ekkor „felkél Mihály, a nagyfejedelem”Dán. 12,1.

    • Mihályként ekkor népe védelmében Jézus Krisztus lép be a küzdőtérre, hogy Sátánnal, az ősellenséggel felvegye az utolsó küzdelmet.

  • Ebben a küzdelemben Ő a megváltottak védelmében áll ki, ezért „ebben az időben megszabadul a te néped, aki csak beírva találtatik a könyvben”Dán. 12, 1.

3.  Mire akarja felhívni figyelmünket az a meghatározás, hogy „felkél” Mihály, ez egy helyre vagy egy eseményre mutató kijelentés?

  • Arra irányítja figyelmünket, hogy Jézus Krisztus szolgálatában egy döntő változás történik, mert ha valaki felkel a helyéről, az azt jelenti, hogy abba hagyta azt a tevékenységét, amit addig végzett.

  • Jézus Krisztus mennyei szolgálatának utolsó feladata a vizsgálati ítélet, vagyis az Isten házának a megítélése.

    • „felkél” meghatározás tehát azt jelenti, hogy befejezte a közbenjárás munkáját, és azért kel fel, hogy megkezdje uralkodását, mint „királyoknak Királya és uraknak Ura”Jel. 19,16.

4.  Milyen helyekről és helyzetekből szabadul meg Isten népe Jézus visszajövetelekor?

  • A feltámadott szentek a halál fogságából, vagyis a föld porából szabadulnak meg.

  • Az élő szentek is különböző módon élik át a szabadulás élményét.

    • Az ellenség halálos üldözéséből, különböző rejtekhelyekről, egyesek pedig kegyetlen börtönökből.

    • A lelki küzdelem rettenetes élményéből, a „Jákób éjszakájának” küzdelméből.

  • Az átváltozás pillanatában pedig mindenki, aki megváltásban részesül, megszabadul a bűn okozta romlandóságból, és annak minden következményétől. I. Kor.  15,53/a;  Fil.  3,21.

5.  Hány részletben fog bekövetkezni Jézus visszajövetelével kapcsolatban a szenteknek a halálból való megszabadulása?

  • Isten gyermekeinek a halálból való megszabadulása két részletben történik.

  • Amikor Jézus az ég felhőiben megjelenik gyermekeiért, akkor a minden korszakból való összes igazak egyszerre támadnak fel.  I. Thess.  4,16.  Jel. 20,6.

  • Jézus visszajövetelét megelőzően viszont, a nyomorúság ideje alatt lesz egy részleges feltámadás is, amikor csak néhányan támadnak fel a szentek közül.  Dán. 12,2.

    • „Mindazok, akik a harmadik angyal üzenetébe vetett hittel haltak meg, megdicsőülten jönnek elő sírjukból...”  (NK  567,1.)

6.  Hogyan foglalhatjuk össze, kik számára hozza el Jézus ekkor a szabadulást, mi a feltétele annak, hogy valaki részesülhessen az üdvösségben és az örökéletben?

  • Ekkor már csak egyetlen feltétel határozza meg a szabadulásban való részesülést.

    • Aki „mindvégig állhatatos maradt”, ezért a neve a vizsgálati ítélet után is benn maradt az élet könyvében. Mt. 24,13;  Jel. 3,5.

    • Nagyon sok ember fog akkor csalódni abban, ahogy Isten az ő vallásos életét megítéli.  Mt. 7,21-23.

  • Ma még mindenki megvizsgálhatja életét, és megteheti azt a lépést, ami által a jó oldalra kerülhet.  Zsolt. 139,23-24;  Zsid. 4,16.

 

Címkék: szél terézia teri

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Sályi Tiborné Erzsike 13 órája új blogbejegyzést írt: Napi Ige és Gondolat.

Szél Terézia Teri írta 1 napja a(z) ISTEN IGÉI: Minden napra! fórumtémában:

TEKINTEK RÁD "És monda Lót nékik: Ne, oh Uram...

Szél Terézia Teri 1 napja új videót töltött fel:

Sályi Tiborné Erzsike 1 napja új blogbejegyzést írt: Napi Ige és Gondolat.

Sályi Tiborné Erzsike 2 napja új blogbejegyzést írt: Napi Ige és Gondolat.

Szél Terézia Teri írta 3 napja a(z) ISTEN IGÉI: Minden napra! fórumtémában:

A HEGYRE MENEKÜLJ! "Meg ne állj a környéken,...

Sályi Tiborné Erzsike 3 napja új blogbejegyzést írt: Napi Ige és Gondolat.

Sályi Tiborné Erzsike 4 napja új blogbejegyzést írt: Napi Ige és Gondolat.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu