A MENNYET PÁSZTÁZÓ SZEMEK

"Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk."

(Fil. 3,20.)

"Ne törjük meg a bűn erejét az igazsággal, és ne teremtsünk kapcsolatot a mennyel, ahonnan Szabadítónkat várjuk? Ne szóljunk a Megváltónkhoz addig, amíg az természetes nem lesz számunkra? Hogyha mindezt nem tesszük meg, az Úr nem üdvözíthet bennünket. Sátán birtokába veszi szívünket, és lealacsonyodunk, érzékivé válunk. Emeljük hát fel gondolatainkat, és azokra a dolgokra figyeljünk, melyekben igazi érték rejlik, használjuk ki a tanítást itt a földön, mely ugyanúgy hasznossá válik az eljövendő világban is! Ne szeressük buzgóbban az Urat, ne bánjuk meg botlásainkat? Ne búsuljunk, hogy mellőztük az Úr Igéjét és ezért nem ismerjük jobban az igazságot? Ne forduljunk hozzá teljes szívvel, hogy meggyógyíthatna és szerethetne minket? Tegyünk ma egy lépést a menny felé... 
A késői eső kiárad az Úr gyermekeire. A hatalmas angyal leszáll az égből, és az egész föld ragyog annak fényétől. Készek vagyunk-e a harmadik angyal dicsőséges munkájában részt venni? Kiüresítettük-e edényeinket a mennyei eső számára? Van-e még tisztátalanság szívünkben? Ha igen, tisztítsuk meg lelkünk templomát és készüljünk fel a késői esőre. Az Úr színe felől jövő megújulás sohasem juthat be a még meg nem tisztított szívbe. Segítsen az Úr, hogy meghalhassunk az énnek, hogy Krisztus, a dicsőség ama reménysége kiábrázolódjék bennünk! 
Az Úr Szentlelkének szívemben kell laknia. Nem végezhetem az Úr megmentő, hatalmas munkáját, hacsak lelkemben nem él ott Szentlelke. „Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!” (Zsolt. 42,2.) Az ítélet napja közeleg. Bárcsak megmoshatnánk ruháinkat és megfehéríthetnénk azokat a Bárány vérében!"