Ma szeress!
„Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.”
Pál levele az efézusiakhoz 5:1-2

Ma talán könnyebb szeretni, mert ez a nap ha egy kicsit is, de más, mint a többi. Egy nap a háláért, a viszonzásért. Egy nap azért, hogy végre egyszer az évben ne ő legyen az utolsó a sorban. Egy nap azért, hogy végre ő is kapjon valamit, bár talán soha nem is kérné. Egy nap azért, hogy kimutasd, amit nem is olyan könnyű szavakba önteni, és ma testet adj a kimondhatatlannak.

De lehet, hogy számodra már csak az emlékek napja, keserédes nosztalgia. Amíg élt, minden tette ezt a szeretetet példázta számodra. Ő szeretett józanul, tisztán, igazán. Szeretett szavakkal, megbecsüléssel, idővel, energiával, adni akarással és hálával, egy-egy érintéssel, mosollyal, és a végén egy néma intéssel, ki nem mondott búcsúval. Ő tanított meg arra, mi az igazán lényeges. Hitt hitetlenül Istenben, küzdött, kapaszkodott, és megbékélt.

Előtted állt a legjobb példa Isten szeretetére, a feltétel nélküli elfogadásra. Ma virágot kellene vinni, de már nincs kinek, csak szívedben él a halk remény: lesz majd feltámadás. És akkor az évek során felgyülemlett, kimondhatatlan szavak egyszerre buknak ki belőled, és egy örökkévalóság áll előtted, hogy bepótold az elmaradt ajándékokat.

Egy örökkévalóság, mert Isten szeret, és az életével fizetett érted. Ez az igazi szeretet, melyet a hozzád oly közel álló személy életén keresztül próbált feléd küldeni üzenetként. Isten szeret, és vár rád. Az örökké a tiéd, ha te is akarod, és ott nem lesz többé elválás.

Hát dönts ma mellette! Add át Neki életedet, és kövesd a példát! Szeress szóval, szeress tettel, szeress úgy, hogy érezze a másik, szeress igazán, szívből, őszintén. Szeress úgy, hogy ne várj érte viszonzást, és szeress akkor is, ha az ellenkezőjét kapod vissza. Kövesd Isten Fiának életét, és készülj a nagy találkozásra!