„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom, örüljetek!” Fil.4,4.

Vannak emberek, akiket nem lehet kimozdítani lelki egyensúlyukból. Ahogy a közelükbe érsz, érzed a pozitív kisugárzásukat, ragyogásukat. Hallottam valakiről, akinek a szavajárása: „édesem, kedvesem, gyönyörűségem…” stb. Ha pedig valakiről valaki valami rosszat mond, Ő meg sem hallja! Nem hagyja, hogy bármi is elrontsa hangulatát! Tovább örömködik!

Pál apostol is ilyen lehetett! Nem szegte kedvét, hogy éppen börtönben van igazságtalanul vagy, hogy emberi méltóságából próbálják kiforgatni. Bár fogságban volt, de nem a körülmények rabságában! Ezt a levelet is a börtönből írta… Sőt! Egy alkalommal, amikor az Isten csodálatos módon megnyilatkozott általuk, éppen Filippiben voltak munkatársával, Silással, amikor Krisztusért ismét börtönbe kerültek. Én is voltam már börtönben – de mindig kiengedtek néhány óra múlva… Tudom, milyen állapotok vannak odabent, de mindez meg sem közelíti azt, ami akkor lehetett! Mégis, azt olvashatjuk róluk, hogy „éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték az Istent.” Ap.csel.16,25. Én is nagyon szeretek énekelni még a börtönben is, de éppen akkor, amikor várnám a halálos ítéletről szóló hírt, nem biztos, hogy lenne kedvem hozzá! Pál és Silás úgy volt vele, hogy még a kivégzésük előtt imádkoznak egyet és énekelve dicsérik az Urat – ráadásul éjfélkor! Hááát! Így is fel lehet fogni az életet! Persze, ha jobban belegondolsz ebbe, akkor azt kell mondanod, hogy másképp nem is érdemes! Az öröm, a boldogság nem függhet a külső körülményektől! Egy keresztény embernek igazán oka van az örömre, hiszen Isten kezében tartja életét, és a végén egy csodálatos jövőt tár elé. 

Olvastad már „Az élet játéka” c. könyvet? Ha még nem, feltétlen olvasd el! Ha igen, tedd meg még egyszer. A könyv ajánlójában a következőt találjuk: 

„Milyen is egy gyermek? Olyan, mint aki egyenestaz égből jött. Héberszójáték szerint: az eget szopja. Isten képe még torzítatlan benne. A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él, és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz, hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit, aminek örülhet. Örökké játszik, nem fárad bele napestig. Tudat alatt mindnyájunkban ott él még a hajdani gyermek, hacsak a nevelés, a világ elszürkítő hatása máris ki nem ölte belőlünk. E kis regényben nem a felnőttek világa öli meg a gyermekit, hanem megfordítva: egy hús-vér gyermek hódíja meg varázsával a felnőttek állig begombolkozott világát - szinte játszva. Mondanivalója - hogy örömre születtünk a világra - mindig és mindenütt érvényes.”

Ma reggel lehet, hogy életed ege beborult, és úgy érzed, nincs értelme élni. Ne add fel a reményt! Van megoldás! Isten már elrendezte a dolgokat, tehát ne a fellegekre nézz, hanem a fényre! A felhők felett mindig kék az ég….  Örülj, mert jó dolog fog Veled történni ma! Persze fontos, hogy vedd észre!

Kormos Tivadar