A pünkösd színei
Piros pünkösd                                        

A pünkösd piros pünkösd, mert „...lángnyelvekhez hasonlók jelentek meg előttük [ti. a tanítványok előtt], amelyek elkülönültek, és mindegyikükre leszálltak. Ők pedig mindnyájan megteltek Szentlélekkel..." (ApCsel 2,3-4).
                                             

Fehér pünkösd De beszélhetnénk fehér pünkösdről is. Isten Szentlelke, Aki pünkösdkor láng nyel-v-khez hasonló alakban nyugodott meg a tanítványokon, három évvel korábban galamb formájában szállt le Jézusra. „Amikor Jézus megkeresztelkedett, azonnal kilé-pett a vízből, és íme, megnyílt neki a menny, és látta, amint az Isten Lelke leszáll rá, mint egy galamb." (Mt 3,16). Természetesen itt ugyanarról a jelenségről van szó, mint a lángnyelvek esetében: csak hol így, hol úgy fejezi ki magát a Szentírás, hogy leírja a leírhatatlant. Mint amikor az utcán sétálva nem vesszük észre, hogy lábunk előtt fehér galamb jár-kel, mely következő lépésünknél felrebben, s mi a szemünk sarkából csak egy fehér villanást látunk - így lehetett valamilyen csodálatos és megmagyarázhatatlan módon érzékelni a Szentlélek megjelenését és Jézusra mutatását is.
3. Kék pünkösd Végül - a teljesség igénye nélkül - beszéljünk még most kék pünkösdről is. Jézus a Szentlélek munkálkodását vízhez is hasonlítja. „Aki hisz bennem, amint az Írás mondta, élő víz folyamai áradnak annak belsejéből. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit kapnak majd a benne hívők..." (Jn 7,38-39). A víz áradása kiszámíthatatlan, megfoghatatlan, csak hatását, erejét tapasztalhatjuk. Az elmúlt napok áradásai ráirányították figyelmünket erre az ellenállhatatlan elemre - így a Szentlélek munkálkodása sem számítható ki előre, és ugyanígy ellenállhatatlan. Ott és úgy munkálkodik, ahogy Neki tetszik: de mindig Jézushoz kötötten, Jézusra mutató módon. Hiszen a Szentléleknek nincs külön mondanivalója: „Ő engem dicsőít majd [mondja Jézus], mert az enyémből vesz, és kijelenti nektek." (Jn 16,14). Kijelenti nekünk a megváltás és a feltámadás csodáját; kijelenti, hogy átéljük a „tüzes lángnyelvek", avagy a „galamb" reánk szállását, a kegyelem áradó folyójának ellenállhatatlan erejét: a piros, a fehér és a kék pünkösd üzenetét...
                                               

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje"
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bô termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdi királyné járás. A pünkösdi király választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse:
"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele"
                                             

FORRÁS :INTERNET
                                                             

Bejegyezte: orchidea1957 dátum: hétfő, május 13, 2013