Azt mondják, hogy az iskolában tanultak több mint 80%-át elfelejtjük. Ez felveti a kérdést: akkor minek bajlódjunk vele? Valóban megér annyit a tanulás, amennyit belefektetünk? Igen, megéri!

Sok jó ok van arra, hogy tanuljunk, még ha sok mindent el is felejtünk. Íme, öt érv a legfontosabbak közül:

1) A tanulási folyamat legfontosabb része az önfegyelem és a kontroll, mert ezek segítik elő. A jó diák megtanulja követni az utasításokat, végrehajtani a feladatokat és mentális képességeit konstruktív cél felé terelni. Ezek olyan készségek, melyekre szükséged lesz ahhoz, hogy sikert érj el.

2) Még ha nem is tudsz visszaemlékezni a tényekre és fogalmakra, tudod, hogy léteznek, és tudod, hogy hol találhatod meg őket. Ezért később vissza tudod keresni azokat az információkat, melyekre szükséged van.

3) A korábbi tanulás megkönnyíti az új tanulást. Minden mentális gyakorlat egy-egy nyomot hagy, melyeket később fel tudsz használni képzettársításként a jövőbeni ötletekhez és elképzelésekhez. Közben pedig a tanulási folyamat téged is formál.

4) Az agyunk úgy működik, mint amikor egy számítógépet beprogramoznak. Igazából semmit sem felejtünk el, csak van, amit nem tudunk előhívni az emlékezetünkből. Az információ továbbra is ott van elraktározva az agyunkban, és megfelelő inger hatására előjön.

5) A tanítóid hatással vannak rád, alakítanak téged. A Bibliában azt olvassuk: „Az értelmes szív tudásra törekszik” (Példabeszédek 15:14).

Lehet, hogy szeretnéd, ha lenne könnyebb módja is az emberi értelem formálásának, mint a tanulás lassú és fájdalmas folyamata, de amíg nem találnak fel valami „tanulástablettát”, ezt a régi, jól bevált módszert kell használnunk.