BIBLIA ÜZENETE

Napi Ige és Gondolat.

3 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 0 hozzászólás

2020-06-01

„Ez az én szolgám…" (2)

„Ezt mondja az Úristen, aki az eget teremtette és kiterítette, szilárddá tette a földet, és abból növényeket sarjaszt, leheletet ad a rajta lakó népnek, és lelket a rajta járóknak: Én, az Úr, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megőrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel népemet, világosságommal a nemzeteket. Nyisd meg a vakok szemeit, hozd ki a börtönből a foglyokat, a fogházból a sötétben ülőket!" (Ézsaiás 42,5-7)

Jézus Isten elhívott szolgája. Isten országában senki sem lehet szolga elhívás nélkül. Nincs helye az önjelöltségnek. Jézus maga is az Atya elhívása alapján lett örök üdvösségünk szerzője. Mennyivel inkább kell nekünk figyelnünk erre a hívásra, sőt előbb fogadnunk kell a nekünk szolgáló Jézust. Amit ő Péternek mondott a tanítványok lábainak megmosásakor, az érvényes ránk is: „Ha meg nem moslak, semmi közöd nincs hozzám."Mennyire szükségünk is van az ő szolgálatára, hiszen az isteni szó vakoknak és foglyoknak nevezi azokat, akikhez a mennyei szolgát küldi, legyenek bár a szövetséges nép vagy a pogányok közül valók.Jézus meggyógyította a testileg vakot. De hatalma volt arra is, hogy meggyógyítsa a lelkében vak, az ő követőit elvakultan üldöző Sault is. Ez a gyűlöletében elvakult farizeus Jézus engedelmes szolgájává lett, aki készséggel követte Jézus utasítását: „kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned."„Ki tévelygőn, vakon bolyongtam utamon, Egyszer csak rám talált," – énekeljük együtt John Newtonnal, a 17. századi megtért rabszolgakereskedő hajóssal.Szabadságot hoz a foglyoknak. Mindig is voltak és vannak ártatlanul raboskodó emberek, de a legtöbben mégis valamilyen bűncselekményért kerülnek fogságba. Keresztelő Jánost nem szabadította ki, Jakabnak is vértanúságot kellett szenvednie Heródes király alatt. Péter kiszabadult csodás módon a börtönből, Pálnak és Silásnak viszont megadatott az a szabadság, hogy ne szökjenek meg, noha a földrengés nem csak a filippi börtön zárait, hanem bilincseiket is megnyitotta. Az eltelt évszázadok, sőt a jelen egyházának története is azt mutatja, hogy némelyeknek a szabadulása, másoknak mártíromsága dicsőíti Istent.Jézus viszont nem csak az ártatlanul raboskodókért jött. Sokan kerülnek rácsok mögé saját cselekedeteik miatt, de mindannyian saját lázadásunk és engedetlenségünk miatt sínylődünk különféle szenvedélyek, rossz szokások, a harag, gyűlölet vagy egyre jobban követelőző kívánságok fogságában. Ezeknek azután aratjuk is egyre reménytelenebbül keserű gyümölcseit.Mi is lenne velünk, ha Jézus csak a tudatlan, bár jóindulatú vakokért és az ártatlanul raboskodó foglyokért jött volna? Elvesznénk! Az ő jövetelében éppen az a csodás, hogy vérével eltörli bűneinket, hatalmával feloldja bilincseinket, szeretetével pedig odafordítja szívünket önmagához, hogy benne gyönyörködjünk és leljük meg soha el nem múló örömünket. Ha még nem nyílt meg szemed az ő látására, és nem részesültél szabadításában, hívd segítségül őt, és meghallgat! (Adorján Kálmán, Harangláb)A nap gondolata:„Isten nekünk Urunk. Ha ő elhív, hirdetnünk kell az evangéliumot. Aki másként cselekedne, hogyan viselné el Isten haragját?" (Luther)

Címkék: