Ha megkérdeznénk húsz embert, hogy milyennek képzelik el a mennyországot, valószínűleg húsz különböző választ kapnánk. Egy dolog azonban kétségtelen: „elköltözni és Krisztussal lenni (…) sokkal jobb mindennél” (Filippi 1:23), amit el tudunk képzelni.

Billy Graham lánya, Anne felidéz egy beszélgetést, mely nem sokkal azelőtt zajlott le, mielőtt édesanyja eltávozott a mennybe: „Beszéltem neki legutóbbi látogatásomról a Westminster-apátságban, ahol a királyok és a királynők koronázását és a királyi esküvőket tartják. A turisták ajtaja egy sötét, szűk térbe visz: a székesegyház előterébe. Szemben egy másik ajtó nyílik a Westminster-apátság csodálatos, dicsőséges, hatalmas szentélyébe. A homályos kis előcsarnok csupán az a hely, ahol megvehetjük a belépőjegyet és az útikönyvet, mielőtt belépünk a katedrálisba. Nem tudom elképzelni, hogy valaki elégedett lenne pusztán azzal, hogy a jegyét szorongatja vagy útikönyvet lapozgat az előtérben (…) A mennybe szóló jegyünket akkor kapjuk meg, amikor újjászületünk a Jézusba vetett hit által. Aztán megismerkedünk a menny »útikönyvével«, a Bibliával (…)

Édesanyám 2007. június 14-én elhagyta az előcsarnokot és a szentélybe költözött (…) Nehéz elképzelni, hogy többé nem láthatom a szikrát a szemében, nem hallhatom bölcs szavait. Ám fájó szívem ellenére is tudom, hogy létének – és a miénknek is – igazi célja a mennybe való átmenet. A zsoltáros azt mondta: »teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.«

Egy nap majd én is elköltözöm, hogy örökké a szentélyben élhessek. Addig is szeretnék másoknak bepillantást mutatni Atyánk házába, hogy reménykedve várják odaköltözésüket.”