Manapság a multitasking* korát éljük. Ebéd közben telefonon beszélgetünk, a gyerekek etetése közben üzeneteket olvasunk, sőt, vezetés közben kávét iszunk. Dr. Richard Swenson szerint: „Bizonyos esetekben produktívabbak vagyunk (…) vannak, akik horgolnak, miközben a híreket nézik. Bizonyos munkákban kifejezett követelmény; a tőzsdén dolgozó ügyintézőknek egyszerre öt dolgot kell párhuzamosan végezniük.

De vajon nem furcsa, hogy amikor egy bróker 48 évesen holtan esik össze, kollégái folytatják a munkát, miközben a mentősök újraéleszteni próbálják a halottat? Az elfoglaltság drámai fokozódása túl sok feladatot rótt ránk, amit rövid idő alatt kellene elvégeznünk. A szokásos stratégia – ahelyett, hogy nem vállalnánk fel újabb megbízatást – két, három vagy négy dolog párhuzamos végzése. Ez a »minél többet elvégezni minél kevesebb ráfordítással« filozófia.

De valaki elfelejtett számolni! Ha egyszerre két dolgot csinálunk, akkor figyelmünk 30 százaléka elterelődik az elsődleges feladattól; a mennyiség érdekében feláldozzuk a minőséget, ami több hibához vezet. Lehet, hogy több feladattal végzünk, de a végeredmény gyenge minőségű termékek és zilált idegek.

A multitasking hátrányát nem reklámozzák (…) ezért folyamatosan kísérletezünk, hogy lássuk, meddig bírjuk. A kapcsolatok vonatkozásában azonban a multitasking katasztrofális lehet. Nem hallgatjuk meg a másikat, mert az túl sok időbe telik. A családnak figyelem kell (…) a kisgyermekek kikövetelik, amire szükségük van, akkor, amikor szükségük van rá. Vagy vállalod a szülői feladatot, vagy nem.

Pál nem így élt. Ő egy dologra összpontosított: az előtte álló személyre.” Egy kutyának négy lába van, mégsem indul el egyszerre négyfelé! Lassíts le te is, és alakíts ki egy józan és fenntartható tempót!