Harmadszor: állíts fel fontossági sorrendet! 

Mózesről ezt olvassuk: „többre becsülte Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett” (Zsidók 11:26).

Abban az időben Egyiptom rendelkezett a világ vagyonának nagy részével. Mózesnek tehát már megvolt mindene, aminek megszerzésével a legtöbb ember az egész életét tölti: népszerűség, élvezetek és vagyon. Isten azonban azt kérte, hogy tegyen valami fontosabbat – és Mózes meg is tette. Helyes fontossági sorrendet állított fel.

Könnyen megtehette volna, hogy kimagyarázza a dolgot: „A rabszolgák helyzete rossz, ezért a rendszeren belül maradva reformokért fogok dolgozni.” Legtöbben szeretnénk, ha kedvelnének, de a népszerűséggel van egy nagy probléma: nem tart örökké. Lehet, hogy egy ideig nagy név vagy az egyetemen, de amikor néhány évvel a diplomaosztó után visszatérsz, valószínűleg rájössz, hogy már senki sem tart különlegesnek.

Aztán az élvezetek. Talán baj, ha örülünk valaminek? Nem baj, amíg örömünk forrása nem bűnös.

Aztán ott a vagyon. Semmi gond az anyagi sikerrel. A Biblia legnagyobb személyiségei közül jó néhányan, például Ábrahám és Salamon is rendkívül gazdagok voltak. Jézus azonban ezt mondta: „ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg” (Lukács 12:15). Végső soron a gazdagság nem hoz boldogságot. Kérdezd csak meg a gazdagokat: „Mennyi pénz kell a boldogsághoz?” Azt válaszolják: „Még egy kicsivel több!”

A pénz arra van, hogy használjuk – nem arra, hogy szeressük! Isten azt akarja, hogy a tárgyakat használjuk, és az embereket szeressük. Ám ha a tárgyakat szeretjük, akkor az embereket fogjuk (ki)használni.

Mózesnek helyes sorrendje volt; kevesebbre értékelte az anyagi dolgokat, mert volt valami fontosabb az életében: Isten akarata!