Az ítélkezés olyan természetesen megy nekünk, mint a lélegzetvétel. Néha a legrosszabb kritikusok azok a keresztények, akik a Szentírást választják fegyverül. Ha téged bírálnak, próbáld észben tartani a következő négy dolgot:

1. Légy alázatos!

 Ha bűnt követtél el, ismerd be Istennek, önmagadnak és akinek még szükséges. A bűnvallás őszinteséget és lelki növekedést hoz (ld. 1János 1:9).

2. Ismerd a Bibliát!

A Sátán a szövegkörnyezetből kiragadott igéket idézett, hogy megpróbálja csapdába ejteni Jézust, de Jézus ismerte a kontextust, így nem dőlt be neki (ld. Lukács 4:1–13). Amikor kiragadott igeversekkel bombáznak, ne feledd, Isten nem rád céloz! Amikor viszont Isten Igéje alapján jogosan ítélkeznek feletted, ne ess kétségbe; ez nem azt jelenti, hogy ő haragszik rád! Szeret téged – ahogyan mi is szeretjük a gyermekeinket akkor is, ha nem engedelmeskednek; az ilyen cselekedeteiket felhasználhatjuk okulásukra, így segítve őket a fejlődésben. „Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad” (Zsidók 12:6).

3. Ne próbálj védekezni!

 Az ítélkező embereket nem érdeklik a tények – ők csak jól akarják érezni magukat attól, hogy te rosszul érzed magad. Válaszd meg bölcsen a csatáidat, ne pazarold az idődet lényegtelen dolgokra! Pál így reagált a kritikusaira: „Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon” (1Korinthus 4:3a).

4. Ne jelentkezz esküdtnek!

Ha Isten nem talál bűnösnek, te ne ítéld el magad! Kövesd Pál példáját: „… sőt magam sem ítélkezem önmagam felett” (1Korinthus 4:3b). Ha hibáztál, valld be, és Isten kegyelméből javítsd ki! Majd határozd el, hogy további életedet kárhoztatás nélkül éled!