Jon Walker írja: „Jézus megállt, amikor az embereknek segítségre volt szükségük. A félbeszakításokat lehetőségnek tekintette Isten szeretetének megmutatására. Jaj azoknak, akik annyira elfoglaltak a világ megmentésével, hogy feltartásnak tekintik és figyelmen kívül hagyják a rászorulók szükségeit. Az irgalmas samaritánushoz hasonlóan nekünk is késznek kell lennünk arra, hogy megálljunk a szenvedőért. »Akinek pedig világi javai vannak, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan maradhatna meg az Isten szeretete?« (1János 3:17). Amikor Jézus szeretetből cselekedett, az emberek felismerték, hogy »meglátogatta Isten az ő népét« (Lukács 7:16).”

Chuck Swindoll írja: „Annak, aki azt mondta: »Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!« (Zsoltárok 46:11) bizonyára fáj, amikor látja a mi kétségbeesett, kényszeres, ideges mozdulatainkat. Csendes, érzékeny lélek helyett egy belső mosógépet kínálunk neki – amelyben egyre pörög a szorongás… az izgatott tevékenykedés… a neheztelés és a türelmetlenség. De te megváltozhatsz. Hogyan? Valld be! Ismerd el, hogy túl elfoglalt vagy, és ezen valahogy változtatni kell – MOST! Nemrég beláttam ezt, és könnyeim árán megtisztítottam a családommal néhány hidat, amelyeket benőttek a tövisek. Hagyd abba! Mától kezdve utasíts el minden olyan tevékenységet, amely nem feltétlenül szükséges! Könyörtelenül hangzik? Az idő is az. Az egészséged is… Hagyj fel azzal, hogy olyan fontosnak érzed magad! Találnak majd mást, aki a bizottságba ülhet… vagy ők is észhez térnek, és elfogadnak egy jobb tervet. Tartsd fenn! Könnyen megtörténik, hogy gyorsan elindulunk, de aztán gyorsan el is halványul lelkesedésünk. Pál ezt írta a galatáknak: »Eddig jól futottatok: ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? Ez a félrevezetés nem Istentől van, aki szabadságra hívott el titeket.« (Galata 5:7–8 NLT). Add tovább! Ha már megízlelheted jó gyümölcsét az átgondolt fontossági sorrendnek, mondd el más »tevékenységfüggőknek« is! Ők is szívesen megállnának, ha tudnák, hogyan kell.”