Hiszel abban, hogy a bizonyságtevés az önkéntelen? Ha valóban megpillantod Jézus szeretetét, vajon tényleg képes leszel csendben maradni, nem beszélni róla senkinek? Vagy automatikus lesz számodra, hogy az evangélium dolgairól beszélj? Nézzünk meg két mondatot a Jézushoz vezető út című könyvből. Az első azt mondja, „Amikor Jézushoz jön valaki, az a vágy ébred a szívében, hogy másokkal is tudassa, milyen becses barátot talált Jézusban.” (58/olda.l) Ha az evangélium dolgai személyessé válnak számodra, akkor felébred benned a vágy, hogy másoknak is beszélj a barátodról, akit Jézusban találtál meg. A másik mondat így szól, „az a keresztény, aki nem akarja Istentől nyert erejét felhasználni, nemcsak hogy nem növekedhet Krisztus kegyelmében, hanem még a meglévő erőt is elveszíti.” (60./oldal.)

Ha ezt a két mondatot egymás mellé tesszük, arra a következtetésre juthatunk, hogy első lelkesedésben, ahogy az evangéliumot fogadjuk, van mit mondanunk. De ha nem tesszük, elveszítjük bármink is volt. Arra fogsz következtetni, hogy lehetséges nem beszélni. A tanúságtevés nem mindig spontán, önkéntelen. Ha a beszéd mindig automatikus lenne, nem lenne helye a második gondolatnak, hogy ha nem mondod, elveszíted, amid addig is volt. Bár a belső késztetés a bizonyságtevésre lehet spontán, a megfontolt cselekedet talán nem olyan spontán.

Lehet ülni a belsőszobádban, olvasni az evangéliumot, elmélkedni felette, de csak addig indít meg a dolog, aztán megkeseredik benned, hacsaknem elkezded megosztani másokkal. Ha megpróbálod elrejteni, sokkal nagyobb sötétségbe kerülsz, mint azelőtt, mielőtt elkezdted.

„Ha feladnánk az imádságos életet, világosságunkat homály venné körül, mert a világosságot azét kapjuk, hogy megosszuk másokkal.” (Szemelvények E.G. White írásaiból, 130./oldal.) Azok akik megismerték az újjászületést, de nem osztották meg másokkal örömüket, azt tapasztalják, hogy megújulásuk elmúlik, és visszatér a sötétség.

Tudod, mit jelent beszélni valakinek különösen az evangélium dolgairól, és arról, hogy mit jelent neked Jézus? Azáltal, hogy megosztjuk másokkal Jézus szeretetét, azáltal közelebb kerülünk Hozzá.
(Morris L. Venden: A működő hit c.k. 220./old.)