Krisztus halálának gyümölcséről. Mennyei szózat:

János 12, 20-36: "Néhány görög is volt azok között, akik felmentek, hogy imádkozzanak az ünnepen: Ők akik a galileai Bethsaidából valók Fülöphöz mennek, és kérik őt, mondva: Uram, látni akarjuk Jézust. Megy Fülöp, és szól Andrásnak, és András és Fülöp szól Jézusnak. Jézus pedig mondja nekik: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia. Bizony, bizony mondom nektek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Aki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya. Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért eljutottam erre órára. Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jön az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem. A sokaság amely ott állt, és hallotta, azt mondja, hogy mennydörgött; mások mondják: Angyal szólt neki. Felel Jézus és mondja: Nem én értem van e szó, hanem ti érettetek. Most van a világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme: És én, ha felemeltetem e földről, mindent magamhoz vonzok. Ezt pedig azért mondja, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia. Felel neki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda az ember Fia? Mondja azért nekik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és aki a sötétségben jár, nem tudja, hova megy. Míg a világosságotok megvan, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondta Jézus, és elment, elrejtőzködni előlük." Ámen!