Milyen az igazi munkálkodó hit? A hitet legjobban bizalomként határozhatjuk meg. A kérdés az, hogyan tanulunk meg bízni? Úgy tanulunk meg bízni valaki másban, hogy igyekszünk megismerni őt. Általában nem igen bízunk valakiben, ameddig meg nem ismerjük. Isten az, aki feltétel nélküli bizalomra méltó, de sohasem fogunk bízni benne, míg meg nem ismerjük Őt. Ha ismerjük Őt, bízni fogunk Benne, mégpedig önkéntelenül. Ha nem ismerjük Őt, bizalmatlanok leszünk Vele szemben. Valahányszor látunk valakit, aki bizonyítékát adja, hogy bizalmatlan Istennel szemben, egyszerűen azt hirdeti, hogy nem ismeri Istent.

Amikor igazán sikerül belepillantani, hogy mi a kereszténység lényege, felismerjük, hogy Jézus ismeretét foglalja magába. Sok hitvalló keresztény van, aki megáll ezen a ponton, és azt mondja: Köszönöm, nem! Egy olyan vallást akarok, egy olyan kereszténységet, amelyben én tehetek valamit magamért. Egy én-romboló tapasztalat odamenni Jézushoz és mondani: „Uram, azt gondolom, igazad van. Én nem tudom magamtól megtenni. Szeretném inkább az egészet rád bízni!”

Hogyan érhető ez el? Itt jutunk el az alapokhoz. Itt a recept: Fordíts időt egyedül, minden nap kezdetén, Jézus keresésére az Igén és az imádságon keresztül. Ez minden, amit tehetsz, az akaratod alávetésével együtt, hogy kereszténnyé légy. Nincs más, amit azért tehetsz, hogy keresztény légy. Ha nem teszed ezt, nem vagy keresztény, csupán egy rendes ember. Számtalan rendes ember van a gyülekezetekben, aki nem ismeri Istent, aki egyáltalán nem törődik az Úr Jézus Krisztussal. Isten arra hív téged, hogy légy több, mint csupán egy jó ember. Arra hív, hogy ismerd meg az Ő jelenlétét és erejét életedben ma, naponta – ez a kereszténység.
Morris L. Venden: A működő hit c.k. 30./old