február 26.

LÉGY TÜRELEMMEL HOZZÁM

"Leborulván azért az õ szolgatársa az õ lábai elé, könyörög néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De õ nem akará, hanem elmenvén, börtönbe veté õt, mígnem megfizeti, ami-vel tartozik." Máté 18,29-30

Hogyhogy nem jutott eszébe annak, akinek az Úr minden adósságát elengedte, hogy õ is éppen ezekkel a szavakkal könyörgött?! Hisz ez is azt kéri: "Légy türelemmel." Az a borzasztó, hogy pontosan ez nincs. Nem vagyok türelmes, nem tudok várni, nem adok idõt a másik embernek. Türelmes vagy azok iránt, akikkel együtt élsz? Türelmes vagy a munkatársaiddal szemben? Mennyire hiányzik ez belõlünk! Azok nevében kérlek, akik körülötted élnek, hogy lásd meg a könyörgõ tekintetüket, és légy türelmes hozzájuk. "De õ nem akará" - folytatja az Ige. Nincs hitel! Akinek az Úr mindent elengedett, az nem tud hitelezni. Hit kell ahhoz, hogy hitelezni tudjak. De nekünk nagyon sokszor nincs hitünk ahhoz, hogy az Úr könyörülhet egy másik emberen is. Nem volt olyan ember a földön, akire Jézus ne hittel nézett volna. Van-e hited azzal az emberrel kapcsolatban, aki neked a legtöbbet ártott, akivel szemben a legnagyobb csalódás ért? Bármit tett veled, semmi a golgotai kereszthez képest. Amit ember embe rrel tehet, semmi ahhoz képest, amit az ember Jézussal tett. Ne is a másik emberhez, az Úrhoz legyen hited. Milyen jó olvasni, amit Jézus mond a kananitának: "Asszony, nagy a te hited!" Mert neki a kegyelembõl elég volt egy morzsa. Ne fojtogasd, ne vond meg a levegõt a másik embertõl. A hit az, amiben lélegezni tud. Elõlegezd neki a hitet, és abban a percben levegõt, életet adtál neki.