JEGYESSÉG...
II: Kor. 11,2. " Mert Isteni buzgósággal buzgok értetek,hisz eljegyeztelek titeket, egy férfiúnak,hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé."
Pál apostol nem találhatott volna szebb példát, a Krisztussal való kapcsolatunk,szemléltetésére, mint amikor jegyesek példájával szemlélteti.
Az első keresztények ezt nagyon jól megértették, hiszen úgy szerették Krisztust, hogy életüket is készek voltak feláldozni érte. Ugye szívesen emlékezel az eljegyzés napjára? Hasonlítsuk össze a keresztségünket, az eljegyzéssel. Hiszen keresztségünkkel nyilvánosságra hoztuk,hogy szeretjük Krisztust és szolgálni kívánjuk őt, és tanítványai leszünk míg csak élünk.
Mi most a jegyesség idejét éljük,és vőlegényünk azt ígérte elfogatása előtt, "Ismét eljövök,hogy magamhoz vegyelek titeket,hogy ahol én vagyok ti is ott legyetek." Az újszövetségben több mint 300-szor esik szó Krisztus vissza téréséről. Az első keresztények esdve várták az ígéret beteljesülését.
Erről prédikáltak a szószéken, ezzel köszöntötték egymást találkozásaikkor,
MARAN ATA...Jön Jézus! Azóta eltelt kétezer év, egyesek türelmetlenek, a várakozásban. Pedig Vőlegényünk megadta a pontos címét, s minden pillanatban felhívhatod beszélgethetsz vele. Lelke által ihlet, vezet és véd bennünket. Azt mondja "Imé én ti veletek vagyok a világ végezetéig." /Mát.28,20./ Testvéreim, hűséges jegyesek vagyunk ? Fenntartjuk é napi kapcsolatunkat Jézussal? Szentelünk é naponta időt arra hogy beszélgessünk vele? Gyakran gondolunk é rá,mint jegyesei? Visszatérésének jelei napról napra sokasodnak. Ne engedjük,hogy hitünk megtompuljon,lelki szemeink pedig megnehezedjenek. Jézus így bátorít: /Márk,13,33./ Figyeljetek,vigyázzatok,és imátkozzatok! Mert nem tudjátok mikor jő el az idő