"Jézus ezt mondta nekik. Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét, és nem isszátok az Ő vérét, nincsen élet tibennetek. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. Mert az én testem bizony étel, és az én vérem bizony ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az énbennem lakozik, és én is őbenne."

(Ján. 6,53-56.)

Krisztus testének evése és vérének ivása azt jelenti, hogy elfogadjuk Őt személyes Megváltónknak, elhisszük, hogy megbocsátja bűneinket, és beteljesedünk Őbenne. Mikor szemléljük az Ő szeretetét és Nála időzünk, és mintegy isszuk az Ő szeretetét, akkor az Ő természetének részeseivé válunk. Ami az eledel a testnek, az legyen Krisztus a mi lelkünknek. Az étel nem válik javunkra, ha nem esszük meg és nem válik testünknek részévé. Igy Krisztus sem érték számunkra, ha nem ismerjük meg Őt mint személyes Megváltónkat. Egy csupán elméleti ismeret nem válik áldásunkra. Belőle kell táplálkoznunk, be kell fogadnunk Őt szívünkbe, úgyhogy élete a mi életünkké legyen. Magunkévá kell tennünk szeretetét és kegyelmét, hogy tulajdonunkká váljék. /DA. 389./ 
Nem elég, hogy hiszünk Krisztusban mint bűneink megbocsátójában, hanem hit által állandóan erőt és lelki táplálékot kell nyernünk Tőle Igéje által. „A beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet.” (Ján.6,63.) 
Jézus elfogadta Atyjának törvényét és annak alapelveit; kivitelezte életében, kinyilvánította a törvény szellemét, és megmutatta szívében áldásos hatását... Krisztus követői részesülnek az Ő tapasztalatában. Be kell fogadniuk és magukévá kell tenniük Isten Igéjét oly mértékben, hogy életüknek és cselekedeteiknek mozgatórugójává váljék. Krisztus ereje által át kell változniuk az Ő képmására, és vissza kell tükrözniük isteni jellemtulajdonságait.