A MEGTALÁLT KINCS..

Mát.13,44. "Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez,amelyet megtalálván az ember,elrejté azt és afelett való örömében elmegy és eladván mindenét amije van, és megveszi a szántóföldet."
Az értékeink elrejtése, egyidős az emberiséggel. Jézus egy ilyen példában tárta hallgatói elé,az igazi kincs értékét,mely össze hasonlíthatatlanul nagyobb érték minden földi kincsnél. Krisztus a kegyelem országát prédikálta mindenütt az embereknek,s a menyek országáért, mint a példa tanúsítja,mindenét el kellett adnia hogy a kincset rejtő szántóföldet megvehesse. A példázatbeli szántóföld mely a kincset magába rejti,a Szent írást jelképezi. Benne Isten megváltási tervével, Jézus Krisztussal aki örök időknek előtte áldozatul ajánlotta föl magát.
Miért mondja a példa hogy a kincs el van rejtve? Vajon Isten rejti el az igazságot az emberek elől? Soha! Nem Isten rejti el a megváltás igazságát az emberek elől,hanem saját eljárásaik miatt válik előttük homályossá az evangélium. Krisztus számtalanszor bebizonyította a zsidóknak,hogy ő a Messiás,tanítása azonban életük gyökeres megváltozását igényelte.Tudták ha elfogadják Jézust Messiásnak,le kell mondaniok dédelgetett hagyományaikról,önző bűnös szokásaikról. Ezért mondta Jézus Máté 13,11-ben tanítványainak: "Néktek megadatott, hogy érhessétek a mennyek országának titkait,ezeknek pedig nem adatott meg." (I.Kor.2,14.) "Érzéki ember pedig nem foghatja fel az Isten lelkének dolgait,mert bolondságok néki,meg sem értheti,mivelhogy lelki képen ítéltetnek meg." S érvényes ez a napjainkra is. A maga szemében bölcs ember /legyen akár keresztény is/ akit az üres filozófia tanítása felfuvalkodottá tett,nem látja meg a megváltás tervének szépségét, hatalmát és titkát.
Jézus mondhatta volna hallgatóinak,én vagyok az elrejtett kincs. Hiszen a megváltás drága igazsága kincse ő benne összpontosul minden ember üdvösségére. Jézus mondta: "Mit használ az embernek ha az egész világot megnyeri is,de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért.? A példázatbeli ember olyan boldog volt a kincs birtokában, hogy mindenét hajlandó volt eladni érte. Ismerjük el hogy sok sok értéktelen dolgokért való fáradozás rabolja el időnket, ezért e példázat késztessen bennünket értékrend változásra. Értékeljük többre az örökkévalót a mulandó helyett. A menny már ma a tiéd lehet, ha hittel elfogadod. /Kivonatok EGW. Krisztus példázatai-ból/