BIBLIA ÜZENETE

Kik boldogok?

10 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

Kik boldogok?

„Jézus a tanítványaira nézett és így szólt: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek Isten királysága. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, amikor az emberek gyűlölnek titeket. Boldogok vagytok, amikor kizárnak a zsinagógákból és bántanak titeket. Boldogok vagytok, amikor rosszat mondanak rólatok az Emberfia miatt. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek, mert nagy lesz a jutalmatok a mennyben. Hiszen az ő atyáik is ugyanezt tették a prófétákkal.

Lukács evangéliuma 6:20-23

A majd’ nyolc éves lányom idejött hozzám, és megnézte miről fogok írni. „Kik a boldogok?” A megadott címet, ő kérdésként fogta fel, és rávágta a választ: „Akik hisznek Istenben!”

Miközben próbáltam valamilyen komoly, teológiai és mégis érthető választ találni erre a kérdésre, ő egy mondatban megoldotta a problémát. „Ó, ez így túl egyszerű lenne” – gondoltam magamban először. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a lényeg mégiscsak ez.

Mert miről is beszél itt Jézus, amikor boldognak, áldottnak mondja a most szegény, éhező, síró, gyűlölt, kirekesztett, megvetett, lenézett embereket?

A választ akkor értjük meg igazán, ha tovább olvasva meglátjuk a másik tábort. A gazdag, jóllakott, nevető, ajnározott és irigyelt réteget, akik fognak még sírni és gyászolni! A 26. vers azt mondja: „Jaj nektek, ha minden ember jót mond felőletek, mert éppen így tettek atyáik a hamis prófétákkal!”

Sokszor elolvasvam Jézus szavait, és azt figyeltem meg, hogy a visszatérő elem a prófétákkal való bánásmód. Az Isten képviselőivel ugyanúgy bánt az elvetemült nemzet, mint azokkal bánnak, akiket Jézus boldognak nevez.

A hamis prófétákat – akik csupa jót hirdettek – szerették és dicsérték, miközben ők csak elaltatták lelkiismeretüket és romlásukat okozták.

Az idő igazolta az embereket. Akik a pillanatnyi hízelgő szavakat többre becsülték, mint Isten egyenes, de megtérésre intő beszédét, azok nem sok jóra számíthattak. Akik viszont minden gúnyolódás, és megvetés ellenére Istenben hittek, hozzá ragaszkodtak, azok végül jutalmat nyertek/nyernek.

A boldogság kulcskérdése tehát nem a szociális, vagy anyagi helyzetünk, hanem az Istenhez és üzenetéhez való viszonyunk. (Van boldog és boldogtalan gazdag és szegény egyaránt.) Ha az Istenbe vetett hitünk miatt kellemetlenségek érnek is bennünket, boldogok lehetünk, mert a hűség jutalma a miénk lesz. Ha itt a földön nem is, Isten országában mindenképp.

Bejegyezte: Kis István

Címkék: