"Az Úr gondviselése olyan helyre vezeti az embereket, ahol próbára teheti erkölcsi erejüket, és felszínre hozhatja indítékaikat. Ennek következtében fejleszteni tudják önmagukban a jót, a rosszat pedig elhagyhatják az életükből. Isten azt szeretné, ha szolgái megismernék szívük erkölcsi működését..."

Előzmény

Válasz

A Biblia tanítása szerint: Ne akarjunk Jézus nélkül élni, higgyük el, hogy ahogyan folyamatosan elfogadjuk Krisztust, az Ő igazsága az Atya jobbján elegendő mindenre számunkra! A háború eldőlt a KERESZTEN lett megnyerve, és az üdvösség biztos.EZT az igazságot akarja a Szentlélek megértetni velünk!
Ha a testet kell táplálni eledelel. A lelket pedíg ISTEN IGÉJÉVEL! Ahhoz, hogy el ne sorvadjon!

Válasz

Kedves Viktória!
Jób könyve egy prózai elbeszéléssel kezdődik, amelyből kiderül, hogy Jób egy jámbor, istenfélő ember, aki hűségesen szolgál Istennek, és boldogságban és gazdagságban él. A Sátán szerint azonban Jób hűsége csak a jólétben valódi, ezért Isten megengedi neki, hogy megkísértse, hogy így próbára tegye Jóbot a bajban is. Jób elveszti vagyonát és gyermekeit, majd súlyos betegség tör rá, azonban mindebbe belenyugodva továbbra is kitartott Isten mellett: „Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!” (Jób 1,21). A magányos, beteg, szemétdombon kucorgó Jóbot ekkor három barátja, Elifáz (Elifász), Bildád és Cofár (Szófár, Zófár) látogatja meg, akik azt állítják Jóbnak, hogy bűnei miatt szenved, mert minden szenvedés valamilyen bűn büntetése. Jób azonban nem fogadja ezt el. Tudja, hogy nem bűntelen, és hogy a bűnökért büntetés jár, de tagadja, hogy vétkei és szörnyű állapota arányban állnának egymással, és valami más okot keres. Szenvedélyes védekezésében végül már Istenhez fordul igazolásért, perbe hívja Teremtőjét, de a barátok elméletét nem fogadja el. Ekkor színre lép Elihu (Elíhú, Eliú), aki más magyarázattal szolgál: szerinte Isten a szenvedéssel az embert – az igazat is – nevelni akarja. Jóbot ezzel függő helyzetére akarja ráébreszteni, és megmenteni akarja őt az elbizakodottságtól. Isten azonban félbeszakítja Elihut, és két beszédben szól Jóbhoz, de a válaszadást visszautasítja, mert az embernek nincs joga megítélnie a végtelenül bölcs és mindenható Istent. Felvonultatja Jób előtt a teremtés csodáit: rendjét és tökéletességét, a behemót (víziló?) és a leviatán (krokodil?) példájával a természet burjánzó sokszínűségét és pazarló játékosságát. Ha az ember a természet teljes összefüggésrendjét sem képes teljességgel megismerni, akkor hogyan ismerhetné meg az emberi lét nagy misztériumait, mint pl. a szenvedést? Ezeket az ember képtelen lenne befogadni, és így nem is tudná helyesen elrendezni őket világában, ezért ezen titkok végső értelme Istennél van és nála is marad. Jób megérti ezt, és megrendülve, és felszabadulva meghajol Isten nagysága előtt. Isten ekkor megszégyeníti Jób három barátját, és visszaadja Jóbnak egészségét, gyermekeket ad neki, volt vagyonát pedig megkétszerezi.

Előzmény

Válasz

Az életnek a szükségletei elsősorban az étel és ital. Ha ez nem adatott meg akkor az élet elsorvad, majd kipusztul. Az éhező embernek nem keletkezhet a távozás idejére erős lelke.

Ha egy távozónak nem erős a lelke és nem eléggé tiszta akkor bizony el sem jut a Fénynyhez az isteni teremtő Erőhöz!

Válasz

Isten soha nem állított az emberek elé próbát. az élet nehézségei egyrészt a természet adta, másrészt az ember önmaga teremti.

Nem Istennek kell megfelelni, hanem az életnek, a nemzetednek a családnak a szeretteidnek és végül önmagadnak.

Válasz

Nagyon tanulságos írás. igen a próbák azért vannak,hogy biztos legyen Isten abban mekkora hited? És ,hogy mindenféle képen követed.Tudjuk az utjaink göröngyösek ,de Jézus segít csak kérjük őt hittel.

Válasz