március 25.

ÉNEK A SZERELMETESRÕL

"Az éneklõmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesrõl." Zsoltár 45,1

A zsoltár elõtt ez áll: "Üdvözlõ ének a király mennyegzõjére." Majd az elsõ vers így folytatja: "Ének a szerelmetesrõl." A Biblia Jézust érti alatta. Isten Igéje mondja: "Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm" (Mt 3,17). Isten szeme csak Jézusban gyönyörködik. Bennünk nem sok gyönyörködnivalója van. Vajon eddig volt-e az Atyának öröme benned? Gyönyörködhetett-e az életedben? Hiszen gyermeke volnál! Jézus az, akiben az Atya gyönyörködött. Ha lenézett erre a földre, öröme volt Benne. Ha nézzük Jézust, rá kell csodálkozni, hogy micsoda tisztaság, micsoda szeretet, micsoda alázat, micsoda ta-pintat. Olyan arckép, amit minél inkább nézel, annál inkább vá-gyódsz arra - ilyen szeretnék lenni! Milyen jó volna ilyennek lenni! Ézs 33,17 mondja: "A királyt ékességben látják szemeim." Úgy érzem, Jézus nagyon szép volt, amikor ezen a földön járt, mert a tisztaság a szépség. Van-e bennünk ilyen tisztaság, amit minél inkább támad a sötétség, a bûn, annál ragyogóbb lesz? Mert Jéz usnak ilyen tisztasága volt. Jézust az Ördögtõl kezdve az emberekig mindig, mindenki támadta, és megmaradt tisztának. "Szebb, szebb vagy az emberek fiánál" - mondja a 3. vers. Az Õ szépsége, ékessége a földön a töviskorona, a bíborpalást, az arcáról lecsurgó vér. Ha egy kicsit ismerjük a Bibliát, tudjuk, hogy magára vette minden bûnünk rútságát. Felvette mindazt, amit mi cselekedtünk, amiért az Atyának nem sok öröme volt benned, bennem. Érted és értem lett csúnyává, és sebesíttetett meg, és látod, éppen ezért Õ a legszebb az Atya számára.