EGYETEK AZ ÉLET FÁJÁRÓL

"Az ő utcájának közepén és a folyó mindkét partján volt az életnek fája, amely tizenkét fajta gyümölcsöt terem, és levelei a pogányok (nemzetek) gyógyulására szolgálnak."

(Jel. 22,2.)

A királyiszékből tiszta folyóvíz ömlött ki, és a folyó mindkét partján volt az életnek fája... Gyümölcse fenséges volt, az arany és ezüst keverékéhez hasoló. /EW. 17./ Éden kertjében az élet fájának gyümölcse természetfeletti életerővel rendelkezett. Fogyasztása örök életet jelentett. Gyümölcse a halál ellenszere volt. Levelei az élet és halhatatlanság fenntartását szolgálták... A bűn bejövetele után a mennyei Kertész átültette az élet fáját a mennyei Édenbe. /8.T.288./ 

A megváltott szentek, akik szerették Istent és megtartották parancsolatait, bemennek a kapukon a városba, és joguk lesz arra, hogy egyenek az élet fájáról. Szabadon ehetnek az élet fájáról, amiképpen ősszüleink is ehettek róla bűnbeesésük előtt. Azon halhatatlan, messzeterjedő fa levelei a nemzetek gyógyulására szolgálnak. Akkor minden fájdalmuk eltűnik. Többé sohasem érzik a betegséget, szomorúságot és a halált, mert az élet fájának levelei meggyógyították őket. Akkor Jézus meglátja majd lelke szenvedéseinek gyümölcseit, és megelégszik, mikor a megváltottak - akik szomorúságnak, fáradságos munkának és szenvedéseknek voltak kitéve és átok alatt nyögtek összegyűlnek az élet fája körül, hogy egyenek halhatatlanságot adó gyümölcséből, amelyhez ősszüleink minden jogukat eljátszották Isten parancsának áthágása által. Többé nem lesznek kitéve annak a veszélynek, hogy újra elvesztik jogukat az élet fájához, mert aki ősszüleinket bűnre csábította, nemsokára elpusztul a második halálban. 

Az élet fáján a legszebb gyümölcsök teremtek, amelyekből a szentek szabadon ehettek... A legmagasztosabb nyelv sem tudja kifejezni a menny dicsőségét és a Megváltó szeretetének határtalan mélységét. /EW. 289./